munkaerőhiányKi ne emlékezne a 2007-2014-es Európai Uniós támogatási projektek pozitív elbírálásának egyik fő szempontjára? A minimális beruházási összeg és a fokozatos árbevétel-növekedés mellett a foglalkoztatotti létszám jelentős növekedése szolgáltatta egy pályázat sikerének zálogát. Már a magyar adótörvények ésszerűsítéséről szóló 2013-ban készült tanulmányunkban is felhívtuk arra a figyelmet, hogy a Magyarországon már működő, fejlett technológiát alkalmazó konszernek beruházásai ritkán járnak létszámnövekedéssel, így nehezen egyeztethetők össze a kormány akkoriban sokat hangoztatott munkahely-teremtési törekvéseivel.

Ha ugyanis nem zöldmezős beruházásról beszélünk, melyre egyre ritkábban kerül sor, hanem a meglévő termelési kapacitások bővítéséről, ez általában a folyamatok automatizálásával és további gépesítésekkel jár együtt, ami sok esetben inkább a dolgozói létszám csökkenéséhez vezet. Időközben a makrogazdasági mutatók is jelentősen megváltoztak, így a jelenlegi, mindössze 4,3%-os munkanélküliségi ráta mellett összhangba kerültek a hazai gazdaságpolitika és a Magyarországon beruházni szándékozók céljai. Ma már a szakképzett munkaerő minél magasabb arányának elérése a cél, és az ezzel járó jelentősebb mértékű béremelkedés sem szab gátat az ez irányú törekvéseknek.

Mi változott 2017-ben? 

A kormány tavaly novemberi megállapodása a szociális partnerekkel már 2017-ben is jelentős, 5 százalékpontos szociális hozzájárulási adó-csökkentést hozott, melyet 2018-ban további 2 százalékpontos csökkenés követ majd. A minimálbér és a garantált bérminimum egyidejű komolyabb megemelésével a munkáltatók szinte automatikusan rákényszerültek a szociális hozzájárulási adó csökkenéséből eredő költségmegtakarításuk munkavállalóik felé való, egyébként nem kötelező béremelés formájában történő továbbadására.

Bár a nagyobb, elsősorban multinacionális cégek foglalkoztatottainak nagy része a megemelt minimálbérnél és garantált bérminimumnál többet keres, a piaci verseny és a munkaerőhiány mégis rákényszeríti ezeket a foglalkoztatókat is a bérek komolyabb emelésére. A 2017-es év másik legjelentősebb, adózást érintő módosítása, az egységes, 9%-os társasági adó kulcs bevezetése további bérfejlesztésre fordítható megtakarítást jelentett a nyereséges nagyvállalatok számára, még akkor is, ha az – egy korábbi cikkünkben már taglalt – adókedvezményeik miatt ez a megtakarítás nem is volt annyira látványos, mint amit a magasabb adókulcs megszüntetése sugallna. 

Hol van komolyabb munkaerő-tartalék?

A 4,3%-os munkanélküliségi ráta erősen közelít a közgazdászok által 2-3%-os munkanélküliség mellett elérni becsült teljes foglalkoztatottsághoz. A közel tízmilliós magyar lakossághoz viszonyított 4,4 milliós foglalkoztatotti létszám ugyanakkor jelentősen elmarad akár a régiós versenytársaink, akár a fejlettebb nyugat-európai országok foglalkoztatási adataitól. Az inaktívak magas aránya persze demográfiai okokra is visszavezethető, így az elöregedő társadalmunk megújítását célzó kormányzati törekvések ebből a szempontból is fontosak, bár nagy áttörésre rövid időn belül nem számíthatunk. Szintén nem egyik napról a másikra hozhatnak megoldást a közfoglalkoztatottak versenyszférába való átterelése érdekében vállalt kormányzati intézkedések, de a kereseti lehetőségek javulása lassú előrehaladást hozhat ezen a színtéren is.

További lehetőséget jelenthet a külföldön munkát vállalók hazacsábítása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a gazdasági beágyazottságunk miatt fontos németországi és ausztriai munkaerőpiacon a magyar állampolgárok csak 2011 óta vállalhatnak különösebb korlátozás nélkül munkát. A külföldön dolgozók elmúlt öt év alatt fokozatosan növekvő létszáma így lassan eléri maximumát, a jelentősen növekvő magyarországi bérek pedig a csak átmeneti külföldi munkára vállalkozók egyre nagyobb részét csábíthatják hazaköltözésre. 

Munkaerőhiány – milyen veszélyeket kell elhárítani a következő években?

A következő néhány évben a 2014-2020-as Európai Uniós támogatások folyósítása fűtötte gazdasági növekedés mellett komoly kihívást jelent a munkaerőhiány, egyre nehezebb lesz a munkáltatók számára a megfelelő képzettségű munkavállalók megtalálása. A kereslet-kínálat piaci törvényei így további jelentős béremelkedést generálhatnak. A bérek növekedése ugyanakkor együtt kell, hogy járjon a termelékenység növekedésével, ellenkező esetben Magyarország veszíthet régiós versenyképességéből. Az uniós források 2020 utáni jelentős csökkenésével együtt ez komoly megtorpanáshoz vezethet. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdaság szereplői a következő három évben megfontolt és összehangolt lépésekkel haladjanak a tavaly novemberi megállapodás által kitűzött úton.