Közeledik a személyi jövedelemadó bevallás beadásának határideje (május 22). Az egyes jövedelemtípusok esetében nem minden esetben könnyű eldönteni, hogy kell-e, illetve, ha igen, hogyan kell a bevallásban szerepeltetni. Különösen nem egyszerű ez a feladat egy külföldi számára, aki Magyarországon is adóbevallás beadására kötelezett. Cikkünkben a leggyakrabban előforduló hibákat vesszük sorra.
Személyi jövedelemadó vagy vagyonadó
Magyarország – több más országtól eltérően – a vagyont nem adóztatja, nálunk kizárólag jövedelemadóztatás van (illetve az egyes vagyontárgyaknál a szerzéskor illetékfizetési kötelezettség áll fenn). Ez azt jelenti, hogy a vagyontárgyakat (pl. ingatlant) nem kell szerepeltetni a személyi jövedelemadó bevallásban, ezek után, illetve az értéknövekedésük után nem kell adót fizetni.
Más a helyzet akkor, ha a vagyontárgy segítségével jövedelemre teszünk szert. Ha az ingatlant bérbe adjuk, vagy értékesítjük, és az ebből származó bevételek meghaladják a levonható kiadásokat és költségeket, a jövedelmet be kell vallani és le kell adózni. Tekintettel kell azonban lenni az ingatlan fekvésére is. Amennyiben egy olyan ingatlant adunk bérbe, ami nem Magyarországon található, az adót is külföldön kell megfizetni, hiszen – ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is említettük – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapvetően az ingatlan fekvése szerinti államnak engedik adóztatni az ebből származó jövedelmet (egyezmény hiányában azonban kettős adóztatási kockázat merülhet fel).
Külföldről származó tőkejövedelmek
Mi a helyzet akkor, ha valamilyen külföldi befektetésünkből származik jövedelmünk? Gyakran előfordul, hogy külföldön ebből a jövedelemből már levonják az adót, és így természetesen azt feltételezzük, hogy ezzel a jövedelemmel nincs teendőnk. Sajnos ez azonban nem így van.
Amennyiben az adózó magyar adóügyi illetőségűnek minősül, a kamatból, osztalékból vagy tőzsdei ügyletből származó jövedelmét alapvetően Magyarországon kell leadóznia. Ez egyaránt igaz a magyar és a külföldi állampolgárokra is.
A forrásország és Magyarország között létrejött kettős adóegyezmény ismerete természetesen elengedhetetlen, de általánosságban elmondható, hogy a kamat és az árfolyamnyereség az illetőség országában adózik. Az osztalék esetében a forrásországnak szintén van adóztatási joga, a levonható adó mértéke azonban korlátozva van.
A kettős adófizetés elkerülése érdekében legegyszerűbb, ha időben adunk egy megfelelő nyilatkozatot a külföldi pénzintézetnek. Ez esetben ők már eleve nem vonnak le forrásadót vagy legfeljebb csak a megengedett mértékig. Így nem fordulhat elő, hogy a Németországból származó kamatunkból levonnak 25% adót és további, az adó 5,5%-ának megfelelő szolidaritási hozzájárulást, majd Magyarországon is fizetnünk kell további 15% adót. Vagyis 15% helyett összességében több mint 40% adót fizetünk, amit az egyezmény alapján csak hosszas adminisztráció után próbálhatunk meg visszakérni.
Külföldön adóköteles jövedelmek bevallása
Előfordulhat, hogy sikeresen megállapítjuk, hogy ugyan magyar adóügyi illetőségűek vagyunk, a releváns kettős adóegyezménynek megfelelően azonban valamely jövedelmünket nem Magyarországon, hanem külföldön kell leadóznunk. A magyar személyi jövedelemadó bevallásunkban ezzel a jövedelemmel ennek ellenére foglalkoznunk kell.
A magyar illetőségű magánszemélyek Magyarországon korlátlan adókötelezettség alá esnek, azaz a világjövedelmük után kell alapvetően adózniuk. Ha az egyezmények alapján valamely jövedelem mégsem itt adózik, a személyi jövedelemadó bevallásban a Magyarországon emiatt mentesített jövedelmet szerepeltetni kell. Ez lényegében azt jelenti, hogy adót ez után a jövedelem után nem fizetünk Magyarországon, de számot kell adnunk róla az adóhatóság felé.
Ingóságok értékesítéséből származó jövedelem
Gyakori hiba az is, hogy ingóságok értékesítése esetén feltételezzük, hogy nem kell adót fizetnünk a keletkezett jövedelem után. Nem minden esetben van ez azonban így. A törvény értelmében nem kell bevallani, illetve adót fizetni abban az esetben, ha éves szinten legfeljebb 600 ezer forintért értékesítünk ingóságot. Szintén nem kell adót fizetnünk, ha az értékesítésen elért jövedelmünk nem haladja meg a 200 ezer forintot.
Mindig nagyon fontos tehát, hogy a vonatkozó hazai, külföldi és nemzetközi jogszabályok előírásait egyaránt figyelembe vegyük személyi jövedelemadó bevallásunk elkészítése során.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
A 183 napos szabály alkalmazása
A munkaviszonyból származó jövedelem adózása Magyarországon külföldiek esetében
Külföldiek jövedelemadózása jövedelemtípusok szerint Magyarországon
Külföldiek jövedelemadózása Magyarországon – az adóügyi illetőség meghatározása
Útmutató HR-eseknek – külföldiek jövedelemadózása Magyarországon
KAPCSOLÓDÓ KIADVÁNYUNK:
WTS Klient Adóhíd 2017. ősz – Külföldiek munkavállalása Magyarországon
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:
