A Covid-19 járvány minden gazdasági szereplő számára érezhető hatásokkal jár. Egyes szektorokat jobban, másokat kevésbé sújt, és persze vannak olyan szektorok is, akik a járvány és a nyomában járó krízis nyertesei közé tartoznak. A nemzetgazdasági vagy globális reálfolyamatoktól persze semelyik gazdasági társaság nem tudja magát függetleníteni, de az, hogy az adott társaságot hogyan érinti a járvány, nagyban függ attól, hogy a krízis milyen állapotban találta a céget. Többek között attól, hogy milyen volt a cég tőkehelyzete, a kintlévőség állománya, milyen tartalékokkal rendelkezett, hogy mennyire érintettek a vevő és szállító partnerek, illetve természetesen attól, hogy a menedzsment milyen gyorsan és milyen mértékben tudott alkalmazkodni az új állapotokhoz.
Ilyen környezetben nagyon fontos a vevőkockázat folyamatos ellenőrzése, hiszen a nemfizetés nem csak a vállalat likviditását, hanem gyakran az eredményes gazdálkodását is veszélyeztetheti.
A vevőkockázat kezelésének két bevált módja a hitelbiztosítás és a faktorálás.
Hitelbiztosítás
A hitelbiztosítás egy komplex szolgáltatás. Köthető teljes vevőkörre, így biztosítva, hogy egy kiegyensúlyozottabb portfólió jöjjön létre, jobban és rosszabbul, illetve nagyobb eséllyel teljesítő és nem teljesítő ügyfeleket is magában foglalva. Ugyanakkor köthető csak olyan bizonyos partnerekre is, amelyek esetében a rendelkezésre álló információk alapján ezt a társaság szükségesnek tartja.
A hitelbiztosító minden hitelbiztosítási portfólióba kerülő társaság esetében elvégzi a saját kockázatelemzési eljárásait, és csak olyan esetekben szerződik az adott partnerre vonatkozóan, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztének valószínűsége a minősítés pillanatában kellően alacsony, vagy amikor a nemfizetés kockázatának felárát a biztosítási díjban érvényesíteni tudja. Szintén a minősítés alapján kerül meghatározásra, hogy az adott partner esetében milyen fedezet mellett köthető hitelbiztosítás.
Az, ha egy biztosított partner nem tesz eleget fizetési kötelezettségének határidőre, önmagában még nem tekinthető káreseménynek, hiszen azt a követelés behajtására tett kísérletek meg kell, hogy előzzék. A hitelbiztosítás szolgáltatás magában foglalhatja a követelések behajtását is.
A hitelbiztosítási szerződésben rögzített, és az észszerűen elvárható behajtási kísérletek kimerítésével, amennyiben ezek nem vezettek eredményre, bekövetkezik a biztosítási esemény, és a társaság megkapja a hitelbiztosítás alapján, az adott partnerre vonatkozó fedezet mellett neki járó kártérítés összegét.
Mivel a biztosítási esemény maga a nemfizetés, könnyen látható, hogy a számlák esedékességét megelőzően nem juthat hozzá a társaság az ellenértékhez, vagyis a társaság likviditási helyzetét a hitelbiztosítás nem képes javítani.
Faktorálás
A hitelbiztosítás mellett létezik a vevőkockázat kezelésének egy másik bevált módja: a faktorálás. Előbbivel ellentétben a faktorálás a társaság likviditási helyzetén is javíthat, tulajdonképpen egy követelés-adásvételnek tekinthető. Fontos azonban, hogy körültekintően járjunk el, és az igényeinknek megfelelő faktoring szerződést kössünk. Amennyiben a faktorálás után nem szeretnénk a továbbiakban viselni a vevő nemfizetésének kockázatát, fontos, hogy visszteher nélküli faktorálás mellett döntsünk. Ebben az esetben a nemfizetés kockázatát a faktorcég átvállalja, míg visszterhes faktorálás esetén, ha a partner végül nem fizet, a faktorcég tőlünk fogja behajtani a kintlévőségét.
Szintén fontos kérdés, hogy a faktorcég a faktorálás megtörténtekor azonnal, vagy a követelés lejártakor egyenlíti ki az ellenértéket. Míg előző esetben a faktorálás érdemben javíthatja a likviditásunkat, utóbbi eset csak a nemfizetés kockázatát kezeli.
Egyéb eljárások
Olyan partnernél, ahol már érezhető gondok adódnak a nemfizetéssel, jó eséllyel sem faktorálás, sem a hitelbiztosítás nem jöhet szóba.
Ebben az esetben egyéb döntések meghozatala indokolt. Első körben érdemes az adott partner esetében a hitelkeret mértékét felülvizsgálni, illetve, ha nincs, hitelkeretet bevezetni. Súlyosabb esetben indokolt lehet a halasztott fizetési értékesítést felfüggeszteni.
Ne feledjük azt sem, hogy egy társaság számára nem csak a vevők, hanem a szállítók nem teljesítése is kockázatot jelenthet. Abban az esetben, ha egy társaság tevékenysége nagyban függ egyetlen beszállítótól, érdemes alternatív beszerzési forrásokat felkutatni, esetleg diverzifikálni a beszerzéseket.
Mivel a vevőkockázat folyamatos ellenőrzése és annak kezelése során számos tényezőt mérlegelni kell, érdemes szakértő bevonását megfontolni. Forduljon bizalommal a WTS Klient munkatársaihoz, akik készséggel támogatják tanácsadóként a hitelbiztosítás, a faktorálás vagy a vevőkockázat kezelésének egyéb módjai kapcsán felmerülő kérdésekben.
