Az évközi zárásról szóló kétrészes cikksorozat első részében az interim zárás előnyeit vettük sorra, rávilágítva, hogy miért érdemes akkor is megfontolni egy cégnek, amikor nem kötelező. A második részben most azokat az eseteket vizsgáljuk meg, amikor egy céget jogszabály kötelez arra, hogy még az éves zárás előtt közbenső mérleget készítsen.
Bár az évközi zárást érdemes elvégezni akkor is, ha nem kötelező, vannak esetek, amikor ez nem egy opcionális kérdés a vállalat számára. A közbenső zárást és közbenső mérleg készítését előírhatja ugyanis jogszabály is. Ilyenkor – hacsak a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közbenső mérleget a vállalkozó által meghatározott fordulónapra kell elkészíteni, figyelembe véve a legutolsó beszámoló óta történt gazdasági eseményeket.
Hogyan kell elkészíteni a közbenső mérleget?
A közbenső mérleget a beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani, analitikus és főkönyvi nyilvántartások alapján, leltárral alátámasztva, utólag ellenőrizhető módon. Tartalmaznia kell az üzleti év végi értékelési korrekciókat (többek között ilyenek az értékcsökkenés, értékvesztés, céltartalék, elhatárolások). Az év végi és az évközi zárás közötti különbség, hogy ez utóbbi esetben az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan kell vezetni.
A saját tőke alátámasztására a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet számításba venni.
A kötelező közbenső mérleg esetei
Ahogy azt már előző cikkünkben előre jeleztük, évközi zárásra akkor van szükség, ha a vállalkozásnak kötelező közbenső beszámolót készítenie, vagy ha interim auditra kerül sor.
Közbenső mérleget az alábbi esetekben kötelező készíteni, ha nincs hat hónapon belüli normál évzárásra készült beszámoló:
- Osztalékelőleg fizetése: Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
- Saját részvény visszavásárlása / tőkeemelés: A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) vagy az utolsó elérhető vagy a közbenső mérlegben kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson.
- Átalakulás (egyesülés, szétválás): Átalakulás esetében nem a normál üzleti beszámolót kell elkészítenie a társaságoknak, hanem vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket, majd pedig azok végleges dokumentumait.
- Végelszámolás, felszámolás: Végelszámolás esetében a folyamat megindításkor tevékenységet lezáró beszámolót kell készíteni, majd a végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítéséről kell gondoskodni.
- Bizalmi vagyonkezelés: Bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke erejéig kerülhet sor. Évközi vagyonkiadásnál a kiadható vagyon megállapításához a közbenső mérlegben kimutatott adatok szükségesek.
Közbenső beszámoló könyvvizsgálata
Ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, a közbenső mérleget tartalmazó beszámolót is könyvvizsgálni kell.
A közbenső mérleg és beszámoló elkészítése nem csupán adminisztratív feladat, hanem bizonyos helyzetekben jogszabályi kötelezettség is lehet. Az előírások pontos ismerete és betartása elengedhetetlen a vállalat jogszerű működéséhez és a pénzügyi döntések megalapozásához. Érdemes ezért időben felkészülni, és szükség esetén szakértő segítségét igénybe venni. A WTS Klient számviteli szakemberei készséggel állnak a témában rendelkezésére!
Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.
