Az EU vámügyi keretrendszerének átfogó reformja keretében új uniós vámot vezet be a kisértékű árukra. 2026. július 1-jétől megszűnik a 150 euró alatti küldeményekre vonatkozó vámmentesség az Európai Unióban, ami jelentős változásokat hoz a harmadik országból érkező, kisértékű termékek vámkezelésében. Az intézkedés mindenekelőtt az egyablakos importügyintézési rendszerben (Import One Stop Shop, IOSS) regisztráltakat érinti. A vámmentesség eltörlését eredetileg az e-kereskedelmi forgalomban 2028-ban működésbe lépő vámügyi adatközpont (EU Customs Data Hub) felállításához kötötték, tavaly év végén azonban az Európai Tanács átmeneti rendelkezése előre hozta a változás hatályba lépését.

Az új uniós vám bevezetésének hátterében egyszerre állnak fiskális, versenyjogi, fogyasztóvédelmi és adminisztratív megfontolások. A jelenlegi vámmentességi küszöb ráadásul erős csábítást jelentett olyan visszaélésszerű magatartásokra is, mint a küldemények alulértékelése vagy mesterséges felosztása, miközben hatósági oldalról az ellenőrzés gyakorlatilag lehetetlenné vált.

Az új uniós vám bevezetésének lépései

1. Átmeneti átalányvám 2026. júliustól

Az új uniós szabály értelmében a 150 euró alatti importküldeményekre alkalmazott vámmentességet 2026. július 1. és 2028. július 1. között átmeneti, 3 eurós átalányvámtétel váltja fel. Az átmeneti teher érinti a futár- vagy kereskedelmi csatornákon érkező árukat és a postai küldeményekben feladott termékeket is. A 3 euró nem csomagonként, hanem a küldeményen belüli különböző áru-kategóriák után, a vámtarifa-alszámok logikáját követve fizetendő. Az összeg beépül a termékek áfalapjába, ebből fakadóan emelkednek az áfa-oldali kötelezettségek is, amelyekre a vállalkozásoknak újfajta importáfa‑alap kalkulációs módszerekkel kell reagálniuk.

2. Kezelési díj 2026. novembertől

2026 novemberétől várhatóan uniós szintű kezelési díjat is bevezetnek a kisértékű küldeményekre. Egyes tagállamok (pl. Románia, Olaszország, Franciaország) már be is vezettek hasonló nemzeti kezelési díjakat.

3. Vámtarifaszám szerinti vámtétel 2028. júliustól

A EU Customs Data Hub 2028. júliusra tervezett indulását követően az átmeneti átalányvámot a vámtarifaszám szerinti normál uniós vámtétel fogja felváltani, amelyhez hozzáadódik még az egységes uniós kezelési díj is.

Miért van szükség az új szabályozásra?

A de minimis küszöb lebontását és az új uniós vám kivetését a kis értékű e-kereskedelmi import méreteinek robbanása tette elkerülhetetlenné. A bizottság szerint a 150 euró alatti alacsony értékű importtételek száma:

• 2022-ben még 1,39 milliárd volt,
• 2025 végére közel 5,9 milliárd tételt ért el,
• 2025-ben az összes importált tétel 97,9%-át tette ki, miközben ezek csak a teljes importérték 2,1%-át adták.

A forgalom 93%-a Kínából érkezett az EU területére. 

A szabályozási szigorítás mögötti másik erős indok a termékmegfelelőségi kockázat:

• az elektronikai termékek több, mint fele nem felelt meg az uniós termékszabályoknak,
• a laborban tesztelt minták 84%-a veszélyesnek bizonyult,
• a nem megfelelés aránya a kozmetikumoknál 65%,
• az egyéni védőeszközöknél 60%,
• az étrend-kiegészítőknél 63% volt.

A vámmentesség megszüntetése nemcsak bevételi, hanem piacfelügyeleti reakció is. 

Kire terjed ki a 3 eurós átmeneti tétel?

A bevezetésre kerülő, tételenként fizetendő 3 eurós új uniós vám főleg azokat érinti, akik az uniós áfaszabályozás speciális, egyablakos importmechanizmusát (IOSS) alkalmazzák. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a harmadik országból érkező, legfeljebb 150 euró értékű, nem jövedéki termékek után fizetendő áfát az importőrök egyetlen tagállamon keresztül vallják be és fizessék meg.

Az érintettek a gyakorlatban elsősorban az alábbi piaci szereplők:

• EU-n kívül működő online kereskedők, digitális piacterek és platformok, amelyek az IOSS-rendszeren keresztül teljesítik az EU-ba irányuló, végső fogyasztóknak történő értékesítésekhez kapcsolódó áfakötelezettségüket.
• IOSS-ben regisztrált kereskedők,
• IOSS-ben regisztrált kereskedők közvetett képviselői,
• vámkezelési folyamatokat lebonyolító logisztikai szolgáltatók.

Tekintettel arra, hogy az ilyen kisértékű, IOSS-en keresztül bonyolított ügyletek adják az uniós e-kereskedelmi import jelentős hányadát, a változás közvetlenül a piac legnagyobb szereplőit érinti.

Bár annak a pontos jogi körülhatárolása, hogy milyen csatornákon érkező árukra terjed ki az új uniós vám, még a jogalkotási folyamat részeként várható, már most látható, hogy főként az online értékesítésekhez kapcsolódó küldemények tartoznak ide a jövőben. Az értelmezés során valószínűleg az áfaszabályok szerinti távértékesítés fogalma adja majd a legfontosabb támpontot.

Mit jelent mindez a vámeljárásokban?

Bár a rendelkezések még nem tekinthetők véglegesnek, a készülő jogszabály-módosítási javaslat már kitér vámeljárások technikai és adminisztratív átalakítására, vagyis a vámáru-nyilatkozatokra vonatkozó szabályok módosítására is. Ezek alapján:

A csökkentett adattartalmú H7 vámáru-nyilatkozat

• alkalmazási köre az e-kereskedelmi, B2C jellegű távértékesítési ügyletekre szűkül,
• továbbra is használható 150 eurót meg nem haladó belső értékű, távolsági értékesítés keretében importált áruknál – függetlenül attól, hogy az ügylet során IOSS rendszert alkalmazzák-e, illetve, hogy postai vagy gyorspostai egyszerűsített eljárásban történik a vámkezelés,
• nem lesz alkalmazható a tilalmak és korlátozások (P&R) hatálya alá tartozó termékeknél.

A teljes adattartalmú H1 vámáru-nyilatkozat

• kötelező lesz minden, nem távértékesítésnek minősülő – tipikusan B2B –ügyletnél
• kötelező lesz minden olyan áru esetében, amely P&R-köteles, függetlenül az ügylet jellegétől

A H1 eljárás során továbbra is a hagyományos vámtételek és a jelenlegi vámmegállapítási szabályok érvényesülnek, beleértve a nemzetközi megállapodásokon alapuló preferenciális vámtarifák igénybevételének lehetőségét is. Fontos azonban, hogy távértékesítés esetén a H1 eljárás sem mentesíti majd a 3 eurós átalányvám megfizetése alól az arra kötelezett termékeket.

Technikai és rendszerszintű változások

A szabályozás technikai szinten is jelentős pontosításokat tartalmaz. Egyrészt meghatározza az „item” fogalmát, amely egy vagy több olyan árut foglalhat magában, amelyek azonos vámtarifaszámmal, árumegnevezéssel és – szükség esetén – azonos származással szerepelnek. Ennek kiemelt jelentősége van, mivel a 3 eurós átalányvám ténylegesen ezen egységek mentén kerül megállapításra.

Másrészt a kódolási rendszer is átalakul: megjelenik például az F53 kiegészítő eljáráskód, ami kifejezetten az e-kereskedelemhez kapcsolódik, miközben bizonyos korábbi kódok – így például a vámmentességre utaló C07 – kivezetésre kerülnek. Emellett új TARIC okmány- és hivatkozáskódok (például C127, C128, C129 vagy Y081), valamint egy új preferenciakód-elem is bevezetésre kerülnek a 3 eurós új uniós vám H1-es kalkulációjához.

Az új uniós vám bevezetése a vállalkozások számára azt jelenti, hogy nemcsak az informatikai és vámkezelési rendszereiket kell újragondolniuk, hanem a szerződéses struktúrákat, árazási modelleket és IOSS-folyamatokat is felül kell vizsgálniuk, külön kezelve a 2026 és 2028 közötti átmeneti időszakot és az azt követő, már „normál vámtarifás” működési környezetet. Ha szakértőre van szüksége a felkészülésben, vámtanácsadóink készséggel állnak rendelkezésére!

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.