Egy gazdasági társaság tevékenységét alapvetően saját és idegen forrásból finanszírozhatja. A vállalkozások nagy részénél a való életben kizárólag idegen forrásból történő finanszírozás – a saját tőkére vonatkozó előírások miatt – nem lehetséges, tisztán saját forrásból történő finanszírozás azonban megvalósulhat, mégis az a legjellemzőbb, hogy egy vállalkozás vegyes finanszírozási mód keretében igyekszik a működéséhez szükséges forrásokat biztosítani.
A finanszírozás tényleges összetétele persze nagyban függ a tulajdonosok anyagi lehetőségeitől, jövőbeli terveitől, a tevékenység tőkeigényétől, illetve attól, hogy a társaság mennyire vonzó célpont az egyes befektetők számára. Fontos üzenet a finanszírozóknak, hogy a tulajdonosok mennyi tőkét bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, hiszen ebből látszik, hogy mennyire bíznak a vállalkozás sikerességében.
Külső finanszírozási lehetőségek
Nagyon fontos, hogy a finanszírozás futamidejét hozzáigazítsuk a finanszírozott eszköztől várt megtérülési időhöz, vagyis például ne finanszírozzunk tárgyi eszközöket, melyek megtérülési ideje jellemzően több évet vesz igénybe, rövid lejáratú hitelekkel. Ugyanezek a rövid lejáratú hitelek viszont kiválóan alkalmasak lehetnek például készletek finanszírozására, amitől viszonylag gyors megtérülést vár a vállalkozás.
Bankhitel vagy egyéb kölcsön
Kisvállalkozásoknál jellemző, hogy a tulajdonosok elsősorban ismeretségi körükön keresztül, családtól, barátoktól igyekeznek pótlólagos forrást bevonni. Ebben az esetben a személyes ismeretség miatt egy viszonylag könnyen, hosszadalmas hitelbírálat és egyéb procedúra nélkül megszerezhető forrásról beszélhetünk, amely sok esetben mind a kamatot, mind a törlesztést és a futamidőt tekintve kedvezőbb lehet, mint például egy hitelintézeti finanszírozás. Hátulütője lehet azonban, ha a kölcsönadók például a rokoni kapcsolat és a megtakarításaikhoz mérten jelentős adott kölcsön jogán bele szeretnének szólni a vállalkozás irányításába. További hátrány, hogy ezen források szűkössége miatt nagyobb projektek ilyen módon történő finanszírozása nehézségekbe ütközhet.
Hitelintézeti finanszírozás esetén szigorúbb és bonyolultabb feltételeknek kell megfelelnie az igénylőnek, ráadásul nem csak a hitelfelvételt megelőzően, hanem a hitel teljes futamideje alatt, cserébe azonban jelentősebb forrásokhoz juthat a társaság. A családi és baráti kölcsönökkel ellentétben a napi operatív irányítás bizonyosan megmarad a vállalkozás hatáskörében, abba a bank jellemzően nem kíván beleszólni. Stratégiai döntéseknél azonban a hitelintézet – egyfajta biztosítékként – már fenntarthatja magának a jogot, hogy a jóváhagyása nélkül a vállalkozás ne hozhasson meg egymaga bármilyen döntést.
Lízing
A lízing alapvetően a tárgyi eszköz finanszírozás pénzkímélő formája. Eszközigényes üzletágban induló vállalkozások számára nagy segítség lehet, ha a kezdeti nagy összegű beruházásokat vásárlás helyett inkább lízinggel finanszírozzák. Így ahelyett, hogy a vállalkozás egy jelentős pénzmennyiség egyösszegű kifizetésére kényszerülne, a pénzáramait egy nagyságrendileg kisebb, tőketörlesztésből és kamatfizetésből álló havi kifizetés terheli, vagyis a beruházását a befolyó jövőbeli bevételeiből tudja finanszírozni.
Faktorálás
Faktorálás alatt jellemzően egy követelés fizetési esedékesség előtt történő értékesítését értjük, mely nagyban segíti a vállalkozás likviditásának fenntartását. Ezen felül a faktorálás – típusától függően – számos más előnnyel járhat egy vállalkozás számára. Hitelbiztosító bevonása mellett a vállalkozás például akár teljes mértékben mentesülhet a vevők nemfizetésének kockázata alól. Itt azonban, mivel a faktor fedezete jellemzően maga a vevőkövetelés, nagyon fontos, hogy milyen vevőállománnyal rendelkezik a társaság. Vagyis a faktorálás a követelés finanszírozás terén lehet hasznos egy vállalkozás számára, amely során bizonyos költségek mellett nem csak hamarabb juthat hozzá a jogos jussához, hanem konstrukciótól függően akár teljesen mentesülhet annak kockázatától, hogy a vevő nem fizeti ki az őt megillető vételárat.
