Megvalósuló törvényjavaslataink

EKÁER – egyszerűsített bejelentés kibővített körben

Valószínűleg sokan emlékeznek 2014 decemberére, amikor viharos gyorsasággal került elfogadásra az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER). Ügyfeleink és külföldi anyavállalataik 2015 januárjától rohamtempóban voltak kénytelenek IT-rendszereiket megfeleltetni az új előírásoknak. A rendszer kétségtelen gazdaságfehérítő hatása mellett számos, a részletekben rejlő problémát is okozott. Ezek orvoslására méretes módosító csomagot tettünk a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalára. Bár elképzeléseink nagy részének elfogadása még várat magára, a rendszer egyszerűsítésére irányuló javaslatunk meghallgatásra talált.

2016 októberétől egyszerűsített adattartalmú EKÁER bejelentést tehetnek az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározott szabályainak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodók (engedélyezett gazdálkodó, authorized economic operator = AEO).

Engedélyezett gazdálkodó alatt olyan gazdasági szereplőt kell érteni, akit a vámhatóság megbízható partnerének tart, és ezért számos kedvezményben részesül a vámügyek intézésekor. Ezek a kedvezmények egészülnek ki azon EKÁER könnyítéssel, mely szerint az érintett cégek egyszerűsített adattartalmú bejelentést tehetnek, azaz az EKÁER szám megkérésekor elég alapadatokat megadniuk a fuvarok kapcsán (feladó, címzett, rendszám). A kevesebb adattartalom kisebb támadási felületet jelent az általunk is túlzónak minősített mulasztási bírság tekintetében.

„Fuvarozó cégként sem mindegy, hogy csak 3 adatelemre, vagy a vonatkozó rendelet szerinti összes adatra van szükség az EKÁER szám igényléséhez. Az engedéllyel rendelkező ügyfeleink dolgát, és ezzel a mi életünket is nagymértékben megkönnyítette a módosítás.”

Tabányi Gedeon, ügyvezető, Hoyer Hungária Kft.

A megbízható adózók pozitív megkülönböztetése

Ügyfeleinkkel folytatott megbeszéléseink megerősítettek abban, hogy érdemes a megbízható adózók számára megkülönböztetett státuszt elérni.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál javasoltuk, hogy azok az adózók, akiket bizonyos feltételek teljesítése esetén korábban minősített adózóknak tekintettek, újra 20%-os maximális büntetés kiszabására számítsanak, ha a fizetendő adójuk számításánál hibát követtek el. Kiemeltük, hogy a becsületes cégek hozzáállásának elismerését jelentené, ha ezt a pozitív megkülönböztetést újra bevezetnék.

Ennek a javaslatnak az elfogadtatása hosszabb időt vett igénybe, de a 2016. január 1-jétől érvényes új előírások néhány tekintetben még felül is múlták várakozásainkat. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2016-os módosító rendelkezései ugyanis bevezették a megbízható és a kockázatos adózó fogalmát, és egy minősítő eljárás során vizsgált feltételrendszerhez kötötték a megbízható adózói körbe való bekerülést.

Ennek a viszonylag részletes feltételrendszernek megfelelő adózók számos előnyt élveznek az általános szankciókhoz képest: a náluk végzett adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, bevallási kötelezettség elmulasztása esetén azonnali mulasztási bírság kiszabása helyett a bevallás teljesítésére szóló felhívást kapnak, az adóbírság felső határa számukra az általánosan alkalmazott 50%-os mérték fele, azaz az adóhiány 25%-a – hogy csak a legfontosabb előnyöket említsük.

„Cégünk is természetesen bekerült a megbízható adózói körbe. Nagyon örülünk a pozitív megkülönböztetésnek és annak az üzenetnek, hogy egyenrangú félként, egyre inkább partneri viszony jellemzi az adóhatósággal való együttműködésünket.”  

Halászné Barlai Katalin, pénzügyi és számviteli vezető, Kirchhoff Hungária Kft.

Csoporton belüli K+F költségek figyelembe vétele

Tanulmányban javasoltuk a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársainak a társasági adó szempontból figyelembe vett csoportos adóalanyiság bevezetését., Rámutattunk a szomszédos Ausztria gyakorlatára, valamint eljuttattunk a Nemzetgazdasági Minisztérium felé azt a WTS munkaanyagot, melyben összegeztük a térség országainak társasági adórendszerében megtalálható, az adott ország számára versenyelőnyös helyzetet teremtő „adótermékeit”.

Egy átfogó csoportos adózási rendszer bevezetéséig fontosnak tartottuk, hogy létrejöjjön a csoporton belüli K+F költségek teljes mértékű elszámolásának lehetősége. Érdemes külön figyelembe venni azt a gyakran előforduló esetet, amikor a vállalatcsoporton belül külön cégben tömörítik a kutatás fejlesztésért felelős funkciókat, míg konkrét gyártás vagy értékesítés a vállalati struktúrákból adódóan más magyarországi jogi személynél összpontosul.

Közbenjárásunk eredményeképpen a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény arról rendelkezik, hogy az adózó választása szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel megállapított összeggel.

A rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsolódjon az adózó és a kapcsolt vállalkozása vállalkozási (bevételszerző) tevékenységéhez. További feltétel, hogy az adózó rendelkezzen kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi sajáttevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó által érvényesíthető összeget.

„A jól kvalifikált munkaerő a kutatási és fejlesztési tevékenységhez kedvező környezetet teremt Magyarországon. Nagyon örülünk annak, hogy a K+F tevékenység kedvező adózási szabályai is segítik ennek fenntartását.”

Dr. Hans Maier, adó és vámügyi vezető, Robert Bosch GmbH

A reprezentációs költségek elszámolásával kapcsolatos szabályok módosítása 

Egy magyar társaság életében általában az ügyvezető képviseli a céget a hatóságokkal, a bankokkal és más üzleti partnerekkel szemben. Az üzleti kapcsolatok ápolásának bevett módja az üzleti partner meghívása ebédre vagy vacsorára. Az ilyen események bizonylatolása meglehetősen szigorú volt, jelentős többlet adminisztrációval járt, ami azonban ahhoz vezetett, hogy üzleti étkezésre gyakorlatilag nem kerül sor. Az államháztartás többletbevételei így minimálisak, mindenek előtt azért, mert az éttermek ennek következtében szintén kevesebb adót és egyéb közterhet fizetnek.

A törvénymódosítási időszakban több javaslatot is eljuttattunk a Nemzetgazdasági Minisztérium felé. Javasoltuk az egyszerűsített elszámolást, a reprezentációs költségek adókímélő elszámolását egy bizonyos összeghatárig (árbevétel arányosan), és felvetettük az európai adókultúrákban elterjedt egyszeri, tételes, jól kalkulálható adótétel bevezetésének kérdését is (mindenképpen a cégeket terhelő összes adóterhelés és az adminisztráció csökkentését szem előtt tartva).

A törvénymódosítás értelmében 2014-től társasági adó szempontból elismert költségnek minősül az éttermi szolgáltatás reprezentációs célból történő igénybevétele akkor is, ha a szolgáltatás igénybevevője csak az ellenérték bankkártyával, hitelkártyával történő kiegyenlítése kapcsán kibocsátott nyugtával rendelkezik.

„A számlára való hosszú várakozások ideje lejárt. Örülünk, hogy a vendéglátás ezentúl hitelkártyával történt fizetéssel alátámasztva is elszámolható „reprezentációs költségek” tételként.”

Dale A. Martin, elnök-vezérigazgató, Siemens Zrt.

Mulasztási bírság tétel csökkentése – adóelőleg feltöltés

A német vállalatok vezető adószakértőinek véleményéről készült összefoglaló tanulmányunkban hangsúlyoztuk, hogy a társasági adó feltöltés intézményének eltörlése a vállalatok számára nagy előrelépés lenne. A feltöltés gyakorlatilag minden olyan céget érint, ahol az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel a 100 millió forintot meghaladja. A feltöltés során az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére kell kiegészíteni a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig. A feltöltés cash-flow hatása és az előzetes államháztartási finanszírozás mellett a törvényalkotó szankciókkal is sújtja a fenti szabályokat maradéktalanul be nem tartó adózókat. Így, ha az adózó nem fizette meg esedékességig az adóévi várható adó összegét legalább 90%-os mértékben, a befizetett adóelőleg és az adó 90%-ának különbözete után 20% mulasztási bírságot kell fizetnie.

Figyelembe véve az adózók oldaláról érkező kéréseket, javasoltuk a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársainak, és a 2014. évi törvényváltozások egyik fontos eleme lett, hogy az automatikus mulasztási bírság kivetése során a bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereség jellegű árfolyam-különbözetet, ha az adóalapot képez. Ennek hatására az adóév végi feltöltés összegének pontosabb meghatározása lehetséges, és nem kell számolni a jövőbeni árfolyammozgásokkal kapcsolatos büntetési tétellel, amely nyilvánvalóan az adózó hatáskörén kívül eső tétel.

„Az LKH Leoni Kft. könyvvezetése euróban történik. A hatályos magyar jogszabályok szerint az euróban elért és elszámolt nyereséget társasági adó kalkuláció céljából az adott év december 31-ei árfolyammal kell átszámolni forintra. December 20-án viszont várható adóalapot kell számolni, ami alapján társasági-adófeltöltést kell fizetni. Az árfolyam és így a forintban meghatározott adóalap ennél viszont lényegesen magasabb is lehet december 31-én. Nagy örömünkre szolgál, hogy a törvényhozás hatására a jövőben az árfolyammozgás miatt mulasztási bírság már nem kerül kivetésre. Ez egyrészt jelentősen megkönnyíti az év végi munkánkat, másrészt azzal, hogy elkerülhető a társasági adó felesleges túlfizetése, cégcsoportunknak pénzügyi előnyt is jelent.”

Achim Weinstock, ügyvezető, LKH Leoni Kft.

Önnek is van az adózásról véleménye? Ön is szeretné, hogy a magyarországi adópolitikát érintő javaslatait a kormány meghallgassa?

Akkor ossza meg velünk javaslatát!