Mikor adózik Magyarországon az ideküldött munkavállaló jövedelme?
Magyarország adóegyezményei hasonlóan szabályozzák a belföldön külföldi illetőségű által keresett munkajövedelem adózását: leegyszerűsítve a szabályt, a Magyarországon végzett munkáért kapott jövedelem jellemzően akkor nem adóköteles Magyarországon, ha mindkét alábbi feltétel egyszerre teljesül:
a munkavállaló az adóévben (vagy adott 12 hónapos időszakban) kevesebb mint 183 napot tartózkodik belföldön; és
a díjazást nem belföldi munkáltató által ill. nem belföldi munkáltató nevében fizetik (és azt nem is belföldi telephely viseli).
Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a munkajövedelem adóköteles lesz Magyarországon. Tapasztalatunk szerint az első, 183-napos feltétel vizsgálata jellemzően nem okoz ügyfeleinknél nehézséget. A november 6-án megjelent NAV tájékoztató a második feltétel (nem lehet belföldi a munkáltató)vizsgálata kapcsán azonban fokozott óvatosságra int.
Egy korábbi, 2012. október 31-én megjelent NAV tájékoztató2 már felhívta a figyelmet arra, hogy bár kiküldetések esetén formálisan a küldő cég a munkáltató, de adott esetben akár a belföldi, fogadó cég is gazdasági értelemben munkáltatónak tekinthető. Belföldi gazdasági munkáltató esetében pedig a Magyarországon töltött időszak hosszától függetlenül is magyar adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak.
A mostani NAV tájékoztató ezt a gondolatmenetet fűzi tovább a munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországra küldött munkavállalókkal kapcsolatban.
Mikor lesz egy cég „gazdasági értelemben vett munkáltató”?
Annak érdekében, hogy megállapítsuk ki minősül gazdasági munkáltatónak, az elsődleges kérdés, hogy a magyar társaság viseli-e a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot. Amennyiben igen, úgy további szempontokat kell megvizsgálni:
ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan,
ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért,
a munkavállaló juttatását közvetlenül átháríthatja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységét kifejti a munkavállaló,
ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és anyagokat a munkavállaló rendelkezésére,
ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét,
ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az azzal a munkavállalóval, e célból kötött szerződés felmondására,
ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben,
ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét.
A NAV tájékoztató szerint munkaerő-kölcsönzésnél gazdasági értelemben vett munkáltatónak jellemzően a kölcsönbe vevő belföldi társaság minősül, azaz nem teljesülnek a mentesüléshez szükséges feltételek és az itt tartózkodás napjaitól függetlenül a munkajövedelem adóköteles lesz Magyarországon, a munkavállalónak belföldön adóazonosító jelet kell kérnie, adót fizetnie és bevallást benyújtania.
Melyik munkavállalók érintettek?
Tekintve, hogy a 183 napnál hosszabb kiküldetések egyébként is Magyarországon adóznak, a következő munkavállalók adózását érdemes felülvizsgálni:
munkaerő-kölcsönzés keretében foglakoztatott külföldi munkavállaló, aki a 183 napnál rövidebb belföldi tartózkodása miatt nem fizetett Magyarországon adót;
nem munkerő-kölcsönzés keretében rövid (183 napnál rövidebb) távú kiküldöttek
A munkaerő-kölcsönzéssel itt foglalkoztatottak esetében a magyar adókötelezettség fennállása a NAV tájékoztató alapján erősen valószínű, az egyéb rövidtávú kiküldöttek alapján ezt alaposabb elemzés alapján lehet megállapítani. Tekintve, hogy a gazdasági értelemben vett munkáltatóval kapcsolatos első NAV tájékoztatás 2012. október 31-én jelent meg, hátrányos adókövetkezmények csak az ezt az időpontot követően, 2012. november 1-jétől kezdődő kiküldetésekhez kapcsolódhatnak.
