A naptári évvel azonos üzleti éves vállalkozásoknak a helyi iparűzési adó bevallásukat a naptári évet követő május 31-ig kell benyújtaniuk ahhoz az önkormányzathoz, amely illetékességi területén székhellyel rendelkeznek. Gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás az üzleti év közben vált székhelyet. Esetükben a legfontosabb kérdés, hogy milyen időszakra, melyik önkormányzatnál, milyen mértékű adó fizetésére kötelezettek.
A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adóköteles az adott önkormányzat területén mind ideiglenesen, mind állandó jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. A két típusnál az adófizetési kötelezettséget azonban eltérő módszerrel kell meghatározni. A törvényben ismertetett általános szabály szerint az állandó jellegű iparűzési tevékenység ismérve, hogy a vállalkozás székhellyel illetve telephellyel rendelkezik az adott önkormányzat területén. Visszatérve kiinduló kérdésünkhöz, miszerint mi a helyes adózási eljárás a székhely váltás alkalmával, azt a választ kapjuk, hogy az adózót mind a régi, mind az új székhely (telephely) szerinti településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettség terheli – ahogy azt a törvény is nevesíti – függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben azon kívül folytatja. A háttér jogszabály szerint az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
A szabályozás megértéséhez tekintsünk az alábbiakban egy gyakorlati példát, melyben figyelembe vettük a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. évi tájékoztatását is:
Egy Magyarországon helyi iparűzési adó fizetésre kötelezett vállalat székhelyét 2013. június 11-ével egy másik önkormányzat illetékességi területére helyezi át. A korábbi önkormányzat területén 2013. június 10-én megszűnteti tevékenységét. A vállalkozás normál üzleti éves, ezáltal adóbevallását 2014. május 31-ig szükséges teljesítenie mindkét székhelye vonatkozásában (a Minisztérium álláspontja szerint nem szükséges soron kívüli bevallást benyújtani a „megszűnt” székhely adókötelezettsége tekintetében). A szabályozás értelmében jelen vállalat mindkét településen állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez 2013 év során, ezért a törvényben szabályozott módon az adó alapját a két önkormányzat között meg kell osztania (a Minisztérium tájékoztatása szerint jogszabálysértő lenne egy az egyes önkormányzatokra pontosan időarányosan jutó adóalap elkülönítés pl. egyfajta könyvviteli zárlat alapján).
A fizetendő adóelőlegek esetében alapszabály szerint az előlegfizetési időszak a bevallás benyújtásának esedékességét követő második hónap első napjától számított 12 hónapos időtartam. Mivel az adózó a 2012. évre vonatkozó bevallását 2013. május 31-ig köteles teljesíteni, a 2013. évre (tárgyévre) vonatkozó előlegfizetési időszaka ennek megfelelően 2013. július 1-jétől 2014. június 30. között áll fenn. Az erre jutó előlegrészleteket 2013. szeptember 15-ig, illetve 2014. március 15-ig kell befizetni.
A székhelyváltás során az előlegfizetés is kérdéseket vethet fel. Példánkban az első önkormányzat területén bár már nem végez a társaság adóköteles tevékenységet, a korábbi bevallása alapján (2013. év május 31-ig beadott bevallása alapján, mely végrehajtható okirat) 2013 szeptemberére, és 2014 márciusára viszont továbbra is fennáll az adóelőleg fizetési kötelezettség. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján a korábban bevallott adóelőleg a székhelyváltás, és az időközben beadott változás bejelentők hatására nem annulálódik, így a felesleges adóelőleg fizetés elkerülése érdekében érdemes lehet kérni a bevallott adóelőleg mérséklését. A második önkormányzat felé ugyanazok az előlegfizetési időpontok (2013. szeptember 15. és 2014. március 15.), mint a korábbi székhely esetében.
A fentiekből adódóan a székhelyváltással kapcsolatos körülmények tisztázása minden vállalkozás számára nagy körültekintést igényel, aminek következményeképpen az esetleges iparűzési adóellenőrzések során megállapított adóhiányok, adóbírságok és késedelmi pótlékok mérsékelhetővé válnak.
Végezetül szeretnénk megjegyezni a helyi iparűzési adóra vonatkozó 2013. évi változásokkal összefüggésben, hogy érdemes lehet elkülöníteni az export értékesítéshez kapcsolódó eladott áruk beszerzési értékét, és közvetített szolgáltatást, tekintve, hogy ezen tételek teljes mértékben csökkentik az adó alapját (az új, sávos adóalap csökkentés nem áll fenn ebben az esetben).
