jelentős összegű hibaÉv közben számos olyan információ juthat a vállalkozás tudomására, amely előző, már lezárt üzleti év(ek) eredményét érinti, legyen itt szó önellenőrzéssel feltárt hibáról vagy rosszabb esetben egy adóellenőrzés során megállapított adóhiányról, kapcsolódó bírságról, pótlékról. Attól függően, hogy a feltárt hiba jelentős összegű hiba vagy nem jelentős, illetve, hogy a hibahatások nagyságának összege jelentős-e vagy sem, eltérő teendői vannak a vállalkozásnak.

Mi minősül hibának? 

Hibának minősül minden olyan információ kihagyása, téves kezelése vagy bemutatása a gazdálkodó szervezet egy vagy több korábbi időszakára vonatkozó pénzügyi kimutatásaiban, amelyek az információ fel nem használásából vagy helytelen felhasználásából származtak.

Hiba merülhet fel továbbá a pénzügyi kimutatások egyes elemeinek megjelenítése, értékelése, bemutatása vagy közzététele kapcsán is.

Ilyen hibák lehetnek a matematikai hibák, tények figyelmen kívül hagyása vagy helytelen értelmezése, valamint a csalás hatásai.

Mi jelentős és mi nem jelentős összegű hiba? 

A vállalkozások a számviteli politikájukban rögzítik, hogy saját nagyságukat figyelembe véve mit tekintenek jelentős, illetve nem jelentős összegű hibának. A számviteli törvény, a számviteli politikában rögzített értékhatár figyelembevételével minden esetben jelentős összegű hibának tekinti, ha az évente feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét módosító értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.

Mi a teendő jelentős összegű hiba esetén? 

Jelentős összegű hiba esetén kell elkészíteni az úgynevezett három oszlopos beszámolót, ami annyit jelent, hogy az előző évekre vonatkozó módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett, külön oszlopban, úgynevezett „középső oszlopban” kell bemutatni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az előző üzleti évet érintő gazdasági eseményeket tárgyévben kell a könyvelésben rögzíteni, úgy, hogy azok a későbbiekben megkülönböztethetőek legyenek a tárgyévi adatoktól. Három oszlopos beszámoló esetén a középső oszlopban szereplő előző évet/éveket érintő hibák és hibahatások összegét

  • mérleg oldalon a tárgyévi oszlopban szereplő adatok tartalmazzák, amennyiben azok jelenléte a beszámolóban tárgyévben is indokolt, míg
  • eredménykimutatás oldalon, a tárgyévi oszlopban szereplő adatok nem tartalmazzák.

Jelentős összegű hiba esetén tehát a tárgyévi eredmény nem tartalmazza az előző éveket érintő hibákat, azok hibahatásait, így a tárgyévi társasági adónak sem képezik az alapját.

A középső oszlop adózott eredményét, a tárgyévi adatokat tartalmazó oszlop eredménytartalék kategóriája fogja tartalmazni az előző üzleti év adózott eredményével és eredménytartalékával együtt.

A három oszlopos mérleg és eredménykimutatás összeállítása során fontos ellenőrzési pont lehet, hogy eredménykimutatás oldalon a középső oszlop és a tárgyévi oszlop adatainak összege megegyezik a tárgyévi főkönyvi kivonat mérleg tételeivel.

A jelentős összegű hibákat és azok hatását a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni mérleg, illetve eredmény-kategóriánként. Ahol további információ szükséges, ott a számszerű bemutatás mellett szöveges magyarázattal is kell szolgálni.

Mi a teendő nem jelentős összegű hiba esetén? 

Nem jelentős összegű hiba esetén nem kell három oszlopos beszámolót készíteni. A hiba eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyévi adatai tartalmazzák, így azok megjelennek a tárgyévi adózás előtti eredményben, ezáltal a tárgyévi társasági adóalap részét fogják képezni. A korábbi éveket érintő hibát és hibahatás(oka)t itt is érdemes azonban könyvelés-technikailag elkülöníteni, legalább főkönyvi kivonat szinten, hogy azok bármikor visszakereshetők, illetve lekövethetők legyenek.

Ha tehát év folyamán a társaság tudomására jut egy hiba, aminek hatása előző, lezárt üzleti évre (is) vonatkozik, akkor mielőtt megijedne a társaság attól, hogy neki három oszlopos beszámolót kell készítenie, mindenképpen nézze meg, hogy a hiba és annak hatásai jelentősnek vagy nem jelentősnek minősülnek, mert így felesleges többletmunkától szabadulhat meg.