A vásárlók kegyeiért folytatott „harc” egyik fontos eszköze a vásárláshoz köthető promóciós ajándékok nyújtása. Az ingyenes akciókkal kapcsolatosan több adónem tekintetében is számos kérdés merül fel, ugyanakkor a legtöbb fejtörést talán az egyes akciók személyi jövedelemadó kezelése okozza. Nyilvánvalóan a vállalkozások a magyar jogszabályok által lehetővé tett adómentes kezelést preferálják, azonban az adómentesség feltételeinek csak kevés akció felel meg.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentesség feltételei a következők (valamennyi feltétel teljesülését kell vizsgálni):
Az akció
- üzletpolitikai (reklám) célt kell, hogy megvalósítson,
- csak magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretein belül történhet,
- valamely termék, szolgáltatás vásárlásához kötötten jelenhet meg,
- megjelenési formája a magánszemélynek adott árengedmény, visszatérítés, vagy más kedvezmény formájában adott juttatás,
- nem minősülhet a kampány vetélkedőnek, versenynek, illetve a Szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolásnak.
A feltételeket szigorúan vizsgálja az adóhatóság és amennyiben a fenti feltételek akár csak részben hiányoznak, adókötelessé minősíti át a tranzakciót, a kampány „ötletgazdájánál” adóhiányt, adóbírságot és késedelmi pótlékokat állapíthat meg. Érdemes tehát az egyes marketing akciók kiírását pontosan megtervezni, kiírás előtt figyelembe véve az adómentesség feltételeit.
A feltételek következőkben történő részletesebb bemutatása során az adóhatóság szakmai lapjában megjelentekre is támaszkodtunk (Adóvilág 2012. április – Dr. Honyek Péter elemzése).
Az adóhatóság tájékoztatása szerint az üzletpolitikai (reklám) célzat abban az esetben valósul meg, ha a juttatás alkalmas arra, hogy növelje a kifizető társaság eladásait, forgalmát. Arról, hogy ezt az adóhatóság milyen eszközökkel szándékozik igazolni, bizonyítani, nem szól a fáma, ugyanakkor az ilyen típusú programok lényege nyilvánvalóan az eladásösztönzés.
További feltétel, hogy a juttatás magánszemélyek széles körében, nyilvánosan meghirdetett kampány keretében kerüljön megszervezésre, minden magánszemély által azonos feltételekkel igénybe vehetően.
A promóció feltételeit előre rögzíteni szükséges. Ez azt jelenti, hogy nem lehet leszűkíteni a programban résztvevők körét bizonyos ismérvek alapján, nem lehet ily módon például csak a már meglévő üzleti partnereket vagyoni előnyhöz juttatni. A törvény rögzíti továbbá, hogy a juttatás csak akkor tekinthető adómentesnek, ha a promóció során a magánszemély vásárol. Ily módon tehát egy klasszikus promóciós ajándék, mely a termék megismerését szolgálja konkrét, kereskedelmi forgalomban megvehető termék megvásárlása nélkül, nem minősülhet személyi jövedelemadó mentes juttatásnak (ez alól kivételt képez a szintén szigorú feltételeket támasztó termékminta átadása).
A nyilvánosság megvalósulhat többek között a média útján (pl.: televízióban, rádióban) való meghirdetéssel is. A visszatérítés vagy kedvezmény módja bármilyen, így árura vagy szolgáltatásra váltható kupon, kártyapont vagy jóváírás is lehet. Az adóhatóság szakmai kiadványában megjelentek szerint nem zárható ki az sem, hogy egy kisebb értékű vásárlás esetén a magánszemély nagy értékű juttatásban részesüljön.
Amennyiben például egy újságban, interneten verseny útján kerül kiválasztásra nyertes, abban az esetben már semmi esetre sem állnak fenn az adómentesség feltételei. Ilyen esetben a kifizető szervezetnek számolnia kell a magánszeméllyel kapcsolatos kifizetői terhek megjelenésével. Ez valamennyi verseny esetében igaz, így azt érdemes mindenképpen megvizsgálni, hogy az akció kiírása során van-e bármilyen, a résztvevő magánszemély képességeitől, tudásától függő verseny-, vagy vetélkedőelem a promócióban.
Kitétel még, hogy az adómentes eladásösztönzés nem minősülhet a Szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolásnak. Az irányadó hatósági és bírói gyakorlat szerint az ajándéksorsolásként való minősítéshez többek között szükséges az, hogy
- a sorsolást olyan adózó szervezze, aki áruk, szolgáltatások értékesítésével foglalkozik,
- a sorsoláson csak vásárló vehessen részt,
- ne távközlési eszköz bonyolításával történjen a játék (telefon, SMS, internet útján történő regisztráció nem helyettesítheti a fizikai sorsjegyet),
- a sorsjegyet nyilvánosan húzzák ki, és a nyertes áru vagy szolgáltatás formájában kapjon nyereményt.
Amennyiben a Szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott tényállási elemek mindegyike megvalósul, akkor a juttatás adóköteles ajándéksorsolásnak minősül.
A fentiek alapján könnyen belátható, hogy az adómentességet nem adják könnyen; számos feltételt kell vizsgálni, az egyes feltételek teljesülésének vizsgálata pedig további jogszabályok pontos ismeretét kívánja meg.
