A magyarországi társadalombiztosítás útvesztőiben igen könnyű eltévedni. Ez főleg arra az esetre igaz, amikor munkáltatóként külföldi magánszemélyt alkalmazunk. A következőkben a külföldiek biztosítási jogviszonyával kapcsolatos legfontosabb iránymutatásokat foglaljuk össze.
Kit tekinthetünk külföldinek?
A társadalombiztosítás szempontjából külföldinek minősül minden természetes személy, akit nem kell belföldinek tekinteni. Ez a megfogalmazás egyszerűnek tűnik, már csak azt kell hozzá tudni, hogy ki minősül belföldinek. A Tb.j.4.§. u.) pontja alapján belföldi az a magánszemély, aki Magyarország területén, lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett jogállású személy, valamint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek.
A fentiek alapján el kell dönteni a munkáltatónak, hogy az alkalmazni kívánt magánszemély melyik kategóriába tartozik.
A jogviszony jellege
A munkavállaló jogállásának meghatározása után a munkaviszony jellegét kell definiálnunk. A mai gazdasági életben a vállalkozások jellemzően kiküldetésben, esetleg belföldi munkaviszonyban foglalkoztatják a külföldről érkező szakembereket. A két státusz alapvetően befolyásolja az alkalmazott magyarországi jogviszonyát. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiküldetés esetén feltételezhető egy esetleges, a kiküldő országban fennálló biztosítási jogviszony, míg a belföldi jogviszonyban előfordulhat, hogy nincs ilyen.
Biztosítási jogviszony kiküldöttként
Az Európai Unióhoz való csatlakozás napjától Magyarországra többségében a Közösségi országokból érkeznek munkavállalók, így hazánkban is alkalmazandók a szociális biztonsági rendszerek koordinációját szabályozó rendeletek. Ezeknek a rendeleteknek az a célja, hogy kiküszöböljék a több tagállamban fennálló biztosítási jogviszonyokat, illetve azt, hogy valaki biztosítás nélkül maradjon.
A 883/2004 EK Rendelet 12. cikke alapján kiküldött az a személy, aki a tagállamok egyikében munkavállalóként olyan munkáltató alkalmazásában áll, aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama a huszonnégy hónapot nem haladja meg.
A kiküldött jogviszony esetében a külföldi munkavállaló alapvetően a kiküldő országban biztosított, de ennek tényét bizonyítani kell a magyarországi hatóságok felé is. Az erre a célra rendszeresített nyomtatvány az A1-es igazolás, amely tartalmában a következő munkáltatói nyilatkozatról ad tanúsítványt:
– a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással (nem feltétlenül a kiküldő munkáltatónál)
– a munkáltató a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval
– a munkáltató a kiküldetés időtartalma alatt is folyamatosan teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét
– a munkáltató a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson
– a munkáltató a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását
A mai gazdasági életben olyan eset is előfordul, hogy a külföldi munkavállalót magyar munkaviszonyban foglalkoztatja a munkáltató, azonban a magánszemély egy másik EU tagállamban biztosított. A Rendelet 16. cikke alapján több tagállam, illetve ezek illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek attól, hogy a személy Magyarországon legyen biztosított. A kivétel megállapítására irányuló kérelmet abban az államban kell beadni – lehetőség szerint a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen – amelyben az adott munkavállaló a továbbiakban is biztosított kíván maradni.
Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló nem az Európai Unió térségéből érkezik hazánkba, így az ő foglalkoztatása viszonylag egyszerűbb. A harmadik országbeli személyek a munkaviszonyuk alapján Magyarországon válnak biztosítottá (feltételezve, hogy nincs az adott országgal TB egyezmény), így a társadalombiztosítási jogállásuk megegyezik a belföldi munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottakéval. Harmadik országbeli kiküldött esetében megtörténhet, hogy nem válik biztosítottá, mert a munkavégzésének időtartama a két évet nem haladja meg és a Tbj. törvény szerint nem minősül belföldinek.
Igazolások a biztosításról
Az A1-es igazolás megléte mentesíti mind a munkáltatót mind a munkavállalót a magyarországi járulékfizetési kötelezettség alól, vagyis a magánszemélytől ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót szükséges levonni illetve a magyarországi foglalkoztatónak nem kell megfizetni a 27%-os szociális hozzájárulási adót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.
Harmadik országból érkező külföldi személy foglalkoztatásának megkezdése előtt a következő teendőink vannak: a TAJ szám és az „Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” elnevezésű nyomtatvány igénylése az illetékes Egészségbiztosítási Pénztártól illetve a biztosítási jogviszony bejelentése a NAV felé a 13T1041-es nyomtatványon. Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti, az alkalmazott béréből a személyi jövedelemadón kívül le kell vonni a 18,5%-os egyéni járulékot is. A munkaadónak teljesíteni kell a 27%-os szociális hozzájárulási adó és 1,5%-os szakképzési hozzájárulási kötelezettséget a NAV felé.
Amennyiben a fentiek alapján meg tudjuk határozni a külföldi munkavállalónk biztosítási jogviszonyát, akkor kiemelten figyeljünk arra, hogy az ehhez kapcsolódó igazolásokat gondosan őrizzük meg. Tapasztalataink alapján az A1-es igazolások meglétét a NAV revizorai egy esetleges ellenőrzés során biztosan vizsgálják.
Abban az esetben, ha az alkalmazottat TAJ számmal foglalkoztatjuk, akkor arra kell különös tekintettel lenni, hogy a bejelentést a foglalkoztatás megkezdésekor azonnal tegyük meg, mivel ennek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése mulasztási bírságot vonhat maga után.
A gyakorlatban a társadalombiztosításra az a legjellemzőbb, hogy az esetek önmagukban egyediek, ezért érdemes tehát minden körülményt alaposan megvizsgálni. Amennyiben a fenti útmutatásokat figyelembe vesszük, a jogállások tisztázása egyszerűbbé válhat, és az út végére eljuthatunk a legoptimálisabb megoldáshoz.
