Az adókötelezettség (bejelentés, nyilatkozattétel, adómegállapítás, bevallás, adófizetés, bizonylat kiállítás, nyilvántartás vezetés) elmulasztása esetén az adózó az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott szankciókra számíthat. Bizonyos esetek nem csak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottakat vonják maguk után, hanem a büntető törvénykönyvről szóló törvényben leírtakat is.
Amennyiben adóellenőrzés keretében a NAV adóhiányt állapít meg, akkor az adózó nem csak adójogi, hanem bizonyos körülmények fennállása esetén büntetőjogi következményekkel is számolhat. A továbbiakban ezeket a körülményeket és a büntetőjogi következményekeit ismertetjük.
Az új Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban „Btk.”) kismértékben módosította a költségvetési csalás eddigi fogalmát és szankciót. A Btk. alapján költségvetési csalást követ el az, aki a költségvetésbe történő fizetési kötelezettségre vagy költségvetésből származó pénzeszközökre vonatkozóan mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja, befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe.
A Btk. 396. § a költségvetési csalást a vagyoni hátrány összegétől és az elkövetés módjától függően a következőképpen bünteti:
• vagyoni hátrány (50 e Ft – 500 e Ft) okozása esetén 2 évig terjedő szabadságvesztés;
• nagyobb vagyoni hátrány (500 e Ft – 5 M Ft) okozása vagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 3 évig terjedő szabadságvesztés;
• jelentős vagyoni hátrány (5 M Ft – 50 M Ft) okozása vagy nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés;
• különösen nagy vagyoni hátrány (50 M Ft – 500 M Ft) okozása vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés;
• különösen jelentős nagy vagyoni hátrány (500 M Ft felett) okozása vagy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetése esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti, kivéve a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás esetét.
Az adózás rendjéről szóló törvény az adómegállapítási jogra vonatkozóan olyan elévülési szabállyal rendelkezik, melynek alapján az adómegállapítási jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna benyújtani. Ellenben költségvetési csalás esetén az adó megállapításához való jog nem évül el addig, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el.
Az országgyűlés által elfogadott 2014. évi adócsomag további szigorítást tartalmaz, melynek értelmében büntetőeljárás esetén az adó megállapításához való jog elévülése a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik. Ez a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy az adómegállapítási jogra vonatkozó 5 éves elévülési idő meg fog hosszabbodni a büntetőeljárás lefolytatásának idejével, mely akár további éveket is jelenthet.
