A külföldi bankszámlákra illetve adóparadicsomokba menekített adózatlan jövedelmek jelentős kiesést okoznak a magyar költségvetésben. Nem mellékesen az adózó jövedelme eltitkolásával költségvetési csalást követ el, mely az Adózás rendjéről szóló törvényben, illetve bizonyos esetekben a Büntető törvénykönyvben meghatározott szankciókat vonhatja maga után.
Amennyiben a NAV adóellenőrzés keretében adóhiányt állapít meg, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján az adózót a megfizetni elmulasztott adó összegének 50%-áig terjedő mértékű adóbírság terheli. Amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ összes, az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-ig is kiterjedhet. Ezen túlmenően az adóhatóság mulasztási bírság és késedelmi pótlék kiszabásáról is dönthet. A késedelmi pótlék összege a megállapított adóhiány és a mindenkori jegybanki alapkamat függvényében változik.
Bizonyos esetekben azonban a Büntető törvénykönyv (továbbiakban: „Btk.”) alkalmazására is sor kerül. A Btk. alapján költségvetési csalást követ el az, aki a költségvetésbe történő fizetési kötelezettségre vagy költségvetésből származó pénzeszközökre vonatkozóan mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a valós tényt elhallgatja, befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe. A Btk. a költségvetési csalást a vagyoni hátrány összegétől és az elkövetés módjától függően kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, mely esetben súlyosbító körülmény a bűnszövetség vagy az üzletszerűség. Korlátlanul enyhíthető azonban annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti, kivéve a bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás esetét.
Amennyiben az adózó saját maga késedelmesen vallja be és fizeti be az elmulasztott adót, az adott helyzettől függően mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot (jegybanki alapkamat 200%-a) vagy a jegybanki alapkamatnak megfelelő önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. Az adózó csak abban az esetben jogosult az elmulasztott adót önellenőrzési pótlék fizetésével rendezni, ha az adott időszakra korábban már adott be bármilyen adattartalmú bevallást.
Az Art. az adómegállapítási jogra vonatkozóan olyan elévülési szabályt tartalmaz, melynek alapján az adómegállapítási jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adott időszaki adóról bevallást kellett volna benyújtani. Ellenben költségvetési csalás esetén az adó megállapításához való jog nem évül el addig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül (maximum 10 év).
Az európai országok, kormányok határozott célja az elhallgatott jövedelmek hazahívása és megadóztatása, cserébe a hatóságok különféle adójogi és büntetőjogi következmények enyhítésével kecsegtetnek. Magyarországon 2009. januártól 2012. decemberig létezett adóamnesztia, amely lehetőséget adott az adóparadicsomokban elrejtett jövedelmek hazahozatalára, és kedvezményes adó megfizetésével a jövedelem legalizálására. Napjainkban a külföldön tartott vagyonok hazacsábítására nincs törvényben foglalt, valódi adóamnesztiaként értékelhető lehetőség. A jelenleg létező, korábbi adóamnesztiás lehetőségektől azonban jellegében eltérő Stabilitás Megtakarítási Számla intézménye várhatóan még hosszú ideig viták kereszttüzében áll majd.
Számos európai ország alkalmazza azonban az „önfeljelentés” jogintézményét, mely azt jelenti, hogy az adózó önkéntesen bevallja az eltitkolt jövedelmét. Az alábbiakban röviden néhány európai ország ezen gyakorlatát mutatjuk be.
Németországban a hatóságok be nem vallott jövedelem esetén az adóhiány összege alapján évi 6%-os késedelmi kamatot állapítanak meg, és súlyos esetekben akár 10 év börtönbüntetést is kiszabhatnak. „Önfeljelentés” („Selbstanzeige”) esetén azonban az eltitkolt adó megfizetése mellett az adózó plusz 5% adó megfizetésével mentesülhet a büntetőjogi következmények alól. Ausztriában önfeljelentés esetében az adózó teljes mértékben mentesül a büntetőjogi következmények alól, míg Olaszországban az önfeljelentés rendszerének bevezetése éppen jelenleg van folyamatban.
A holland hatóságok az eltitkolt adó 300%-ig terjedő adóbírságot vethetnek ki, és legfeljebb 6 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik azokat, akik költségvetési csalást követnek el. „Önfeljelentés” esetén 2014. július 1-ig az adózó mentesül a büntetőjogi következmények alól, ezen időpont után csupán a kiszabható bírságok mértéke enyhíthető, teljes büntetőjogi mentesítés már nem lesz lehetséges.
