A Parlament 2016. november 22-én elfogadta az őszi adócsomagot, mellyel már korábbi hírlevelünkben foglalkoztunk. Az adózás rendje után most a társasági adó változásait mutatjuk be.

Társasági adó

Startup cégekhez kapcsolódó adókedvezmény

Adóalap-kedvezménnyel támogatja a társasági adó törvény a regisztrált korai fázisú vállalkozásokba (startup cégekbe) történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének két és félszerese vagy másfélszerese az e kedvezmény nélkül számított adóalap nagyságától/alkalmazandó adókulcs nagyságától függően, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A korai fázisú vállalkozásoknak minősítés feltétele többek között például, hogy a vállalkozás átlagos állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a 2 főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön. A kapcsolt vállalkozásokkal történő „adótrükközés” lehetőségét szigorú részletszabályokkal korlátozza a jogalkotó.

Műemlék épületekhez, építményekhez kapcsolódó adómegtakarítás

Immáron nemcsak a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény felújításának költségével, hanem a karbantartási munkálatok költségével is csökkenthető lesz az adózás előtti eredmény/adóalap a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. A karbantartáshoz kapcsolódó csökkentő tételt legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig lehet majd elszámolni, azzal, hogy a költségnek a hatályos adókulccsal számított értéke az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget nem haladhatja meg.

Kétszeresére emelkedik továbbá a műemlékek felújításához kapcsolódó, már eddig is ismert kedvezmény összege. A szabályozás értelmében csökkentő tételként lehet majd érvényesíteni a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költségének kétszeresét, annál az adózónál, akinek a nyilvántartásaiban a tárgyi eszköz szerepel. Az érvényesített összeg hatályos adókulccsal számított értéke nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél. Ezen kedvezményre nem vonatkozik adózás előtti nyereséghez kötött felső korlát, így az adóalap csökkentése akár negatív adóalapot (elhatárolható veszteséget) is eredményezhet.

Az IFRS-re áttért cégeknek lehetőségük van továbbra is a számviteli törvényre alapozva meghatározni az adóalapjukat

IFRS-ekre történő áttérés kapcsán választási lehetőség biztosított az adózók számára az összes meglévő eszköz és kötelezettség, vagy kizárólag az összes tárgyi eszköz és immateriális jószág vonatkozásában. A választás az eszközök, kötelezettségek (tárgyi eszközök és immateriális jószágok) összességét tekintve érvényesíthető, egyedi tételenként nem. Ezen eszközökre, kötelezettségekre (tárgyi eszközökre és immateriális jószágokra) vonatkozóan az adóalap úgy is meghatározható, mintha nem történt volna áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi adózási értékcsökkenés érvényesül és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik. Ezen módszer választása esetén az eszközökhöz tartozó releváns számviteli – és adó értékeket elkülönítetten nyilván kell tartani. A választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg lehet megtenni, amely később nem módosítható, nem vonható vissza.

Fejlesztési adókedvezmény kedvezőbb feltételrendszere

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség- növelési feltételei enyhülnek a beruházások ösztönzése érdekében. A jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. A kis- és középvállalkozások legalább 500 millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér huszonötszörösére csökken.

Kapcsolt vállalkozások

A kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelés esetén az adózó akkor érvényesítheti a 20%-os csökkentő tételt, ha az adóbevallással egyidejűleg adatot szolgáltat az érintett kapcsolt vállalkozásról és a követelés behajthatatlanná válását megalapozó, valós gazdasági okokról.

A transzferár miatti csökkentő tétel alkalmazása esetén a csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt fél nyilatkozzon arról, hogy az alkalmazott ár és szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi a társasági adó megállapításakor.