Szinte biztosan kijelenthetjük már az év elején, hogy a 2017-es évben is vezető téma lesz a transzferár szabályozás a hazai cégek életében. A transzferárazást érintő kérdések nemzetközi szinten is folyamatosan mozgásban vannak: a multinacionális vállalatok szüntelenül keresik azokat az árazási megoldásokat, amelyeket az érintett tagországokban szívesen látnak a helyi adóhatóság szakemberei.
A jogszabályi környezet részletes vizsgálata nélkül nehéz megérteni és értelmezni, hogy pontosan miről is szólnak ezek a szabályok, mire érdemes figyelni. Cikkünk pár alapvető kérdés megválaszolásával nyújt segítséget a transzferár szabályozás témakörében.
Mikor jöhet szóba a transzferár szabályozás?
Sok esetben nem egyértelmű, hogy olyan tranzakcióval van-e dolgunk, ahol a transzferárazás kérdéskörét egyáltalán vizsgálnunk kell. Amikor két vagy több cég kapcsolt vállalkozásnak minősül, és tranzakciót bonyolítanak egymással, akkor vizsgálnunk kell a transzferárak alakulását a kapcsolt felek között.
Fontos! A hazai transzferár szabályozás több ponton mentesíti az adózókat a transzferár dokumentáció készítése alól (pl. a vállalkozás mérete vagy a tranzakció alacsony értéke miatt). Ez azonban csupán annyit jelent, hogy nem kell dokumentációt készítenie az adózónak. Ettől függetlenül a kapcsolt ügyleteknek szokásos piaci áron kell teljesülniük ahhoz, hogy aztán legkésőbb év végén adóalap korrekcióra ne legyen szükség.
Mit jelent az, hogy kapcsolt vállalkozás?
Ha társasági adó szempontjából vizsgálunk egy ügyletet, akkor a társasági adóról szóló törvényben találjuk a kapcsolódó definíciót. Ez alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek
- azok a vállalkozások, amelyek egymásban – vagy egy harmadik személy bennük – közvetve vagy közvetlenül többségi befolyással rendelkeznek / rendelkezik; vagy
- a külföldi társaság és belföldi telephelye(i), illetve a belföldi telephely(ek) és azok a személyek, ahol a többségi befolyás fennáll; vagy
- a belföldi társaság és külföldi telephelye(i), illetve a külföldi telephely(ek) és azok a személyek, ahol a többségi befolyás fennáll; vagy
- az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Tipp! Készítsünk egyszerű rajzot egy cégcsoport esetében, hogy kijelölhessük azokat a társaságokat, amelyek esetében fennáll a kapcsolt viszony.
Mit jelent az, hogy többségi befolyás?
A többségi befolyás fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Röviden itt arról van szó, hogy egy természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Tehát döntési képességgel bír, vagy azokat a személyeket kiválaszthatja, vagy visszahívhatja, akik a döntéseket hozzák.
Fontos! A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
A fentiek alapján már könnyen azonosíthatjuk a kapcsolt tranzakciókat, és kijelölhetjük azokat a tranzakciókat, ahol az árazást vizsgálnunk szükséges.
A transzferár dokumentációról itt, a magyar transzferár szabályozás kihívásairól pedig itt olvashat.
