Még 2003-at írtunk, amikor megjelent a Pénzügyminisztérium első olyan rendelete, amely a társasági adó törvény felhatalmazása alapján a transzferár dokumentáció magyar szabályozását foglalta össze. 2017-ig több meghatározó módosítás volt, és a BEPS égisze alatt még biztos várhatóak változások.

transzferár dokumentáció
A kezdetek

A tizennégy évvel ezelőtti magyar szabályozás akkori formájában szinte minden kapcsolt ügyletre dokumentációs kötelezettséget írt elő. A rendelet értelmében lehetőség volt a teljes dokumentáció mellett egyszerűsített transzferár dokumentáció készítésére alacsony értékű ügyletek esetén. Transzferár dokumentációt legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásáig kell elkészíteniük az arra kötelezett adózóknak, azt nem szükséges beadniuk az adóhatóságnak, egy esetleges ellenőrzéskor kell azt a revízió rendelkezésére bocsátani. Az 50 milliós értékhatár a kezdetektől fontos szerepet tölt be a dokumentációs kötelezettség meghatározásánál.

A teljes transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemei érdemben nem változtak az évek során, a legfontosabb részei a kapcsolt felek, a kapcsolt ügylet, a kapcsolódó piac bemutatása, a funkcionális elemzés és az összehasonlítható ügylet(ek) ismertetése.

Az egyszerűsített transzferár dokumentáció egy rövid adminisztratív nyilvántartásnak felelt meg, a kapcsolt árazás és a szokásos piaci ár viszonyát érdemben nem vizsgálta.

Fontosabb változások az évek során

A kezdeti szabályozást kialakító 18/2003-as PM rendelet 2009-ig hatályban volt, kevés módosítást hajtottak végre rajta. 2009-ben aztán megjelent a 22/2009-es PM rendelet, amely pár területen új alapokra helyezte a transzferár dokumentáció készítés szabályait.

Az egyik legfontosabb változás a közös nyilvántartás készítés lehetőségének rendeletbe történő emelése volt. A közös nyilvántartás egy két részből álló dokumentum elkészítését tette lehetővé, a nemzetközi masterfile koncepcióhoz hasonlóan.

Másik fontos változás, illetve lazítás volt az új rendelettől, hogy nem magyar nyelven (angol, francia és német) is lehetőséget adott a nyilvántartások elkészítésére. Ettől függetlenül fennmaradt a lehetőség arra, hogy egy ellenőrzés során magyar nyelvű kivonatot vagy fordítást kér az adóhatóság az idegen nyelven készült dokumentumok esetén.

Napjaink 

A jelenleg hatályos rendelet sok tekintetben változott az évek során. Az egyszerűsített nyilvántartás teljesen eltűnt (illetve új nevet kapott, lásd alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások) a jogszabályokból, 50 millió forintos értékhatár alatt már egyáltalán nem szükséges transzferár dokumentációt készíteni. Fontos új intézményként 2012-ben került be a rendeletbe (már a 2011-es adóévre is alkalmazható változásként) az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások fogalma. Ennek értelmében, alacsony (5 és 10%) felárral továbbszámlázott bizonyos szolgáltatások (pl. IT) esetén az adózó egyszerűsített nyilvántartást készíthet, a korábban egyszerűsített nyilvántartásnál megismert adattartalommal. Jelentős enyhítés, hogy ha az adózó független féltől vesz igénybe szolgáltatást, szerez be terméket, és azt kapcsolt vállalkozásának felár felszámítása nélkül értékesíti tovább, akkor nem szükséges nyilvántartást készítenie. A legfrissebb változások az adatbázisok használatánál mutatnak irányt. 

A jövő

Az EU és az OECD bizottságai folyamatosan keresik azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel átláthatóbbá válhat a transzferárak alakulása. Magyarország is részt vett az OECD munkabizottságában, amikor az országonkénti adatszolgáltatás koncepcióját kidolgozták (CbC reporting). Aláíróként csak később csatlakozott Magyarország az adatszolgáltatás bevezetése mellett elkötelezettek köréhez. Az EU irányelvi szinten írja elő a tagállamoknak 2017 nyár elejére az OECD adatszolgáltatásához kísértetiesen hasonlító jelentési kötelezettséget. Több európai ország (pl. Németország) az országonkénti jelentést már be is emelte a dokumentációba, mint kötelező tartalmi elem. A fentiek tükrében biztosan látható az új irány: a transzferár dokumentáció a jövőben még több információt fog összegezni, még részletesebb információt és még hatékonyabb ellenőrzési támpontokat nyújt majd a nemzeti adóhivataloknak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:

Kötelező országonkénti jelentés – Magyarország is beáll a sorba

A hazai transzferár szabályozás alapjai

A magyar transzferár szabályozás kihívásai