A pénzügyi képviseletről szóló cikksorozatunk bevezető cikkében már utaltunk arra, hogy egy külföldi gazdasági társaság – magyarországi adókötelezettségei teljesítése érdekében – pénzügyi képviselőt bízhat meg.
Kinek kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia?
A pénzügyi képviselethez kapcsolódó jogszabályhelyeket részben az általános forgalmi adóról szóló, részben az adózás rendjéről szóló törvényben találja a minden részlet iránt érdeklődő szakember. Ez alapján általános esetben a hazánkban általános forgalmi adó szempontból nem letelepedett külföldi társaság megbízhat ilyen státuszú társaságot; ha azonban a külföldi társaság harmadik országban, azaz Európai Unión kívül bír székhellyel vagy érintett telephellyel, kötelező pénzügyi képviselőt megbíznia, gyakorlatilag egy speciális áfaregisztráció történik pénzügyi képviselő segítségével.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha például egy svájci székhelyű gazdasági társaságnak keletkezik magyarországi általános forgalmi adó kötelezettsége, adókötelezettségének kizárólag pénzügyi képviselő útján tud csak eleget tenni. Fontos, hogy ez nem feltétlenül tényleges adófizetési kötelezettséget jelent: ez akkor is igaz lehet, ha például egy magyarországi teljesítési helyű, de adómentes szolgáltatásnyújtás (például személyszállítás) miatt van szükség a magyarországi nyilvántartásba vételre, amely nem eredményez adófizetési kötelezettséget. Indokolatlanul sok adminisztráció ez egy hasonló esetben, ahhoz képest, hogy a társaságnak ekkor egyetlen adómentes tételt kell csak adóbevallásaiban szerepeltetnie.
A sok ijesztgetés után: kit keressünk ilyen feladathoz?
Harmadik országos társaságként áfaregisztráció érdekében egy olyan magyarországi kft-t vagy részvénytársaságot kell találnunk, amelynek a jegyzett tőkéje eléri az 50 millió forintot, vagy képes ennek megfelelő összegű bankgaranciát szerezni, továbbá, nincs az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Mindez nem egyszerű feladat, hiszen a gyakorlatban a legtöbb hazai gazdasági társaság nem rendelkezik ekkora jegyzett tőkével (sokaknak még a törvényi minimum fenntartása is gondot okoz), és valószínűleg nagy teher számára egy ekkora összegű bankgarancia megszerzése, illetve költségeinek viselése.
Amiért valójában, így a legtöbb tanácsadó cég is idegenkedik a pénzügyi képviselő szereptől: a külföldi (képviselt) társaság magyarországi adókötelezettségei tekintetében a pénzügyi képviselő és a külföldi („áfaregisztrált”) társaság egyetemleges felelősséggel bír. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság minden esetleges adótartozást egyaránt követelhet a külföldi társaságtól és a pénzügyi képviselő gazdasági társaságtól. Ez sokszor előre nehezen becsülhető kockázatot jelenthet a pénzügyi képviselői státuszt vállaló társaságnál. Arról nem is beszélve, hogy az 50 millió forintos jegyzett tőke vagy bankgarancia megléte korántsem biztos, hogy fedezetet nyújt minden potenciális kockázatra: érthető módon a hazai társaságok ilyen szerepvállalását nagyon alapos és körültekintő vizsgálatnak, kockázatelemzésnek kell megelőznie.
Nemzetközi cégcsoporton belül gyakran előfordul, hogy anyavállalati nyomásra a magyar leányvállalat „vállalja önként” ezt a feladatkört, és mindezt gyakran részletes helyzetfelmérés és kockázat-analízis nélkül kell megtennie.
