Az önellenőrzés az adózás rendjéről szóló törvény egyik legfontosabb jogintézménye, ami lehetővé teszi, hogy a téves összegben bevallott adóalapot, illetve adót a cégek saját maguk javítsák elkerülve ezáltal, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság tárja fel a hiányosságokat. Az önellenőrzés persze drágább, mintha mindenről elsőre sikerül pontosan számot adni az adóbevallásban, mivel kötelezettség növekedés esetén önellenőrzési pótlékot kell utána fizetni főszabály szerint, de jóval olcsóbb, mintha az adóhatóság adóhiányt állapítana meg az alapesetben kivetett 50%-os bírság, illetve késedelmi pótlék kiszabása mellett.
Meddig nyújtható be az önellenőrzés?
Az általában ismert, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adónem, illetve időszak tekintetében önellenőrzési adóbevallás szabályszerűen már nem nyújtható be, az ilyen bevallást az adóhatóság automatikusan elutasítja, szakszóval élve hibernálja. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy az önellenőrzés csak akkor minősül az adóhatósági ellenőrzést megelőzően benyújtottnak, ha arra legalább egy nappal korábban sor került. Ez azt jelenti, hogyha a revizorok megbízólevelét az önellenőrzés napján vesszük át, az önellenőrzésünket nem fogják elfogadni. Sőt okkal lehet számítani arra, hogy az önellenőrzés szándékával benyújtott adóbevallás tartalma majd a revizorok megállapításaiban köszön vissza immáron adóbírság alapjaként. Az adóhatóság bejelentkezése nem minden esetben eredményezi azonban azt, hogy az önellenőrzéstől elestünk. Egyrészt van olyan ellenőrzési típus, ami még nem jelent akadályt, sőt a 2017-től bevezetett támogató eljárásban az adóhatóság maga hívhatja fel az adózót az önellenőrzésre.
Nem minden módosítható önellenőrzéssel
Fontos, hogy nincs helye önellenőrzésnek, ha valamilyen törvényben biztosított választási lehetőséggel jogszerűen éltünk korábban, így például nem változtatható meg utólag a választott költségelszámolás módja. Az adókedvezmény ellenben főszabály szerint akkor is igénybe vehető utólag, ha korábban nem volt döntés erre az adóbevallásban. Ez utóbbi rendelkezést azonban az egyes anyagi adójogszabályok felülírhatják. Így például nincs akadálya annak, hogy az egyes komoly betegségekhez kapcsolódó személyi jövedelemadó kedvezményt – a feltételek fennállása esetén – önellenőrzéssel érvényesítsük, ugyanakkor a társasági adót érintő adókedvezmények önellenőrzés során már nem vehetőek igénybe. Érdemes ezért nagyon megfontoltnak lenni, adott esetben szakértőhöz – elsőként akár a WTS Klienthez – fordulni még a társasági adóbevallás benyújtása előtt.
További korlátozást jelent, hogy önellenőrzés alapvetően nem nyújtható be elévült, illetve olyan időszakra, amit az adóhatóság már ellenőrzéssel lezárt. Ez utóbbi esetben az ún. ismételt ellenőrzés kezdeményezése lehet az egyetlen mód, hogy a korábban megállapított adatokon módosítani lehessen. Míg az előbbiek kapcsán egy 2016. július 1-jétől hatályos szabály előírja, hogy amennyiben a bíróság az elévülési időn túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására.
Mennyibe kerül az önellenőrzés?
Az önellenőrzési pótlék mértéke a jegybanki alapkamat segítségével számított késedelmi pótlék 50%-ával egyezik meg, ismételt, tehát az második, illetve minden további önellenőrzés esetén pedig a késedelmi pótlék 75%-a. Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési bevallás benyújtásáig kell számolni az adóbevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő naptól. Ha igazán precízek akarunk lenni, figyelünk a naptárra is, ugyanis a bevallás benyújtására előírt határidő csak munkanapon járhat le. Például idén február 25-e szombatra esett, így az egyéni vállalkozók február 27-én még határidőben adhatták be személyi jövedelemadó adóbevallásukat, ezen adóbevallás önellenőrzése esetén tehát az önellenőrzési pótlékszámítás kezdő időpontja február 28-a. Az önellenőrzési pótlék számításánál nagy segítség az adóhatóság kalkulátora. Az önellenőrzési pótlék elvben mérsékelhető, ehhez azonban igazolni kell, hogy a tévedést olyan körülmények okozták, amelyek megalapoznák a bírságmérséklést.
