Előző cikkünkben áttekintettük a külföldiek magyarországi jövedelemadózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Nézzük meg most részletesebben, milyen tényezők alapján határozható meg egy magánszemély esetében az adóügyi illetőség.
Mely szempontokat kell figyelembe venni?
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények többségének értelmében, ha egy magánszemély lakóhelye alapján több országban is belföldi illetőségűnek minősül, akkor a következő ismérvek segítségével dönthető el az adóügyi illetőség kérdése:
- állandó lakóhely
- létérdekek központja
- szokásos tartózkodási hely
- állampolgárság.
Amennyiben a fenti tényezők vizsgálata után sem dönthető el egyértelműen, hogy hol is minősül belföldi illetőségűnek a munkavállaló, az érintett államoknak kell egyeztetniük a kérdésben.
A szempontok fenti listája egyben sorrendet is jelent, vagyis ha az állandó lakóhely alapján egyértelműen meghatározható a magánszemélynél az adóügyi illetőség, további szempontokat nem kell vizsgálni.
Állandó lakóhely
Mind a magyar törvényi előírások, mind az OECD iránymutatásai alapján az a lakóhely minősül állandó lakóhelynek, ahol a magánszemély tartós ott-tartózkodásra rendezkedik be. Ez lehet egy saját vagy bérelt ház vagy lakás, de akár egy tartósan használt szoba is.
Az állandó lakóhely ismérve, hogy a magánszemélynek folyamatosan a rendelkezésére áll, bármikor használhatja.
Vegyünk egy példát. Egy spanyol magánszemély Magyarországra jön dolgozni. Spanyolországban van egy saját háza, melyet megtart és bérbe sem ad, Magyarországon pedig bérel egy lakást. Ebben az esetben mindkét országban rendelkezni fog állandó lakóhellyel, hiszen mindkét országban van egy olyan lakás, amely bármikor rendelkezésére áll és hosszú távon használhat. Abban az esetben azonban, ha a spanyol házat kiadja, Spanyolországban kijelentkezik, a spanyolországi állandó lakóhelye megszűnik és csak Magyarországon fog lakóhellyel rendelkezni.
Létérdekek központja
Amennyiben a magánszemélynek több országban is van állandó lakóhelye, az illetőség meghatározása során tovább kell lépni a létérdekek központjának meghatározására. A létérdekek központja abban az államban található, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
A létérdekek központjának meghatározása összetett vizsgálatot jelent. Ha a fenti spanyol munkavállalóval Magyarországra érkezik a felesége és három gyermeke, a legszorosabb családi kapcsolatai valószínűleg Magyarországhoz fogják kötni. Ha a családja azonban otthon marad, a munkavállaló minden hétvégén hazautazik hozzájuk, akkor a családi kapcsolatai továbbra is Spanyolországhoz fogják kötni.
A gazdasági kapcsolatok azonosítása során figyelembe kell venni a jövedelem megszerzésének és elköltésének helyét is. Amennyiben a spanyol magánszemély Magyarországon rendelkezik csak munkaviszonnyal, Spanyolországból is szerez ugyan jövedelmet, de csak osztalék formájában, akkor Magyarország felé billen a mérleg. Az OECD iránymutatásai alapján vizsgálandó körülmény ezzel kapcsolatosan az is, hogy a magánszemély vagyona kezelését honnan irányítja.
Az adóhatóság egy vizsgálat során egy külföldi magánszemély illetőségének meghatározásához figyelembe vette a bankkártya-használatot is. A vizsgált magánszemély az érintett időszakban a bankkártyáját többségében Magyarországon használta, külföldön csak ritkább esetben. A magánszemély emellett Magyarországon rendelkezett teljes foglalkoztatású munkaviszonnyal, míg külföldön kizárólag befektetésekkel rendelkezett, melyek az adóhatóság álláspontja szerint a munkaviszonnyal ellentétben nem igényeltek személyes jelenlétet. A befektetésekből származó jövedelem átutalásra került a magánszemély magyar bankszámlájára. A NAV ezeket a tényeket úgy értékelte, hogy a magyar adóügyi illetőség felé billen a mérleg. Az ügyben egy Kúria ítélet is született.
A fentieken túl tekintettel kell lenni a magánszemély politikai, kulturális és egyéb tevékenységeire is.
Szokásos tartózkodási hely
Előfordulhat, hogy a fenti szempontok alapján sem dönthető el egyértelműen, hogy a munkavállaló magyar vagy külföldi illetőségű-e, akkor tovább kell lépni a szokásos tartózkodási helyre. Ez alapján abban az országban lesz adóügyi illetősége, ahol a magánszemély több napot tartózkodott.
Az illetőség meghatározása után dönthető el, hogy a magánszemély egyes jövedelmei melyik országban adóztathatóak.
