Nem is olyan régen számoltunk be egy magyar vonatkozású, Európai Bíróság előtt lévő ügyről a főtanácsnoki indítvány ismeretében. Április 26-án az ítélet is megszületett, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy minden képzeletet felülmúl. Az adózók örülhetnek, a magyar adóhatóság (NAV) bírságolási gyakorlata pedig ismét megrovást kapott.
Miért jó az adózóknak a NAV adóbírság ügyében született ítélet?
A konkrét esetben az egyenes és a fordított adózás minősítési nehézségeit kihasználva kifogásolta a NAV a levonásba helyezett általános forgalmi adót egy mobilhangár vásárlása során. Ráadásként pedig még egy, az áfa összegének 50 százalékát kitevő adóbírságot is megállapított. A bajokat tetézte, hogy a beszállító felszámolás alatt volt, azaz az adó visszafizetésére sem lett volna képes az adózó felé.
A két fő problémát orvosolta az ítélet, hiszen nem látta megalapozottnak az 50 százalékos, azaz a maximális büntetést, sőt az adó visszafizetése kapcsán azt is leírta, hogy az adózó közvetlenül a NAV-tól kérhesse a visszatérítést. Ez utóbbi elem jelenti véleményünk szerint az igazán nagy pofont az adóhatóságnak, és ad némi reményt az akaratlanul is kellemetlen helyzetbe kerülő adózóknak.
Ritkán idézünk szó szerint, de ebben az esetben érdemes megismerni az ítélet fő pontjait (jogi sallangoktól mentesen).
„Az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy olyan helyzetben, mint amely az alapeljárás tárgya, a nemzeti adóhatóság a fordított adózás hatálya alá tartozó értékesítés útján terméket beszerző adóalannyal szemben az adóhatóságnak fizetendő hozzáadottérték‑adó 50 százalékát kitevő adóbírságot szab ki, miközben nem esett el adóbevételtől, és nem merül fel adócsalásra utaló körülmény, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.”
…nem kifogásolható az, hogy „az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló helyzetben valamely termék beszerzője nem élhet az olyan számla alapján az értékesítőnek jogalap nélkül megfizetett hozzáadottérték‑adó levonására vonatkozó jogával, amelyet az általános hozzáadottértékadó-rendszerre vonatkozó szabályok szerint állítottak ki, jóllehet a releváns ügylet a fordított adózás hatálya alá tartozott, akkor, ha az értékesítő befizette az említett adót az államkincstárba. Ezen elvek azonban megkövetelik, hogy – amennyiben a jogalap nélkül felszámított hozzáadottérték‑adónak az értékesítő által a beszerzőnek való visszatérítése lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé válik többek között az értékesítő fizetésképtelensége miatt – a beszerző közvetlenül az adóhatóságtól kérhesse a visszatérítést.”
Az ítélet indoklása szerint a tagállamoknak a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása érdekében olyan eszközöket és eljárási szabályokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik, hogy az említett beszerző visszaigényelhesse a jogalap nélkül felszámított adót.
Nem lehet tehát nem figyelembe venni azt a tényt, hogy:
- az értékesítő felszámolási eljárás alatt állt, ami arra utalhat, hogy az adózó számára rendkívül nehéz vagy lehetetlen az e beszerző által jogalap nélkül felszámított áfa visszatéríttetése;
- az áfa korábban már megfizetésre került az értékesítőnek (további vizsgálandó körülmény lehetne, hogy azt az értékesítő a valóságban be is fizette-e a költségvetés felé, vagy sem, bár ez az érintett adózó nézőpontjából indifferens);
- adócsalás gyanúja nem merült fel, az adózó jóhiszeműen járt el;
- a költségvetést kár nem érte.
Milyen következményei lesznek az ítéletnek?
NAV adóbírság tekintetében akár az adóhivatal is megtehette volna, hogy az adott eljárásban csökkenti a bírságot (vagy akár teljesen el is engedi), hiszen erre az Adózás Rendjéről szóló törvény lehetőséget is ad. Gyakorlati tapasztalataink alapján hasonló esetekben a NAV egyébként nem rögtön 50 százalékos bírsággal indít, de a konkrét ügyleti érték áfa tartalmát alapul véve megállapított csökkentett, akár 10, vagy 5 százalékos büntetés is nagyon nagy összeg lehet. Bízunk abban, hogy az adóellenőrök és vezetőik is olvassák a bírósági ítéleteket, és hasonló esetekben nem a maximális büntetést veszik alaptételnek.
Az adóhatóságtól történő közvetlen visszatérítésre nem kínálkozik lehetőség a törvények alapján, ugyanakkor egy-egy konkrét ügyben a magyar bíróságok igen is figyelembe veszik az Európai Bíróság adó vonatkozású ítéleteinek végkövetkeztetéseit. A konkrét eset alapján pedig indokoltnak látjuk olyan rendelkezés beépítését a hazai jogszabályokba, amelynek lényege az lenne, hogy a hasonló helyzetben lévő adózók közvetlen visszatérítési kérelemmel fordulhassanak a magyar adóhatóság felé.
Az ítélet fényében érdemes áttekinteni akár a múltbeli adóellenőrzéseinket is, ahol hasonló szituációban (fizetésképtelen értékesítő cég) nem sikerült „visszaszerezni” a korábban már megfizetett általános forgalmi adót.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
Egyenes áfa helyett fordított áfa – újabb magyar kérdés az Európai Unió Bírósága előtt
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
A NAV bírságolási gyakorlatára is hatással lehet az Európai Bíróság ítélete
