Egy kapcsolt ügylet előélete mindig számos fontos információt hordoz. Ha már tudjuk, hogy a cégcsoporton belül kapcsolt tranzakciók várhatóak, gondoljunk előre az árazásra is. Röviden így fogalmazhatnánk meg aktuális cikkünk tartalmát és lényegét, amely a transzferár szabályzat fontosságát és jelentőségét igyekszik hangsúlyozni.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a transzferár nyilvántartással, amit törvényi kötelezettség alapján készítenek el a vállalkozások. A transzferár szabályzat vagy irányelv azonban ideális esetben már jóval korábban elkészül egy cégcsoport belső szabályzatai mellett: ebben rögzíthetjük a cégcsoporton belüli tranzakciókkal kapcsolatos árazási elveket, módszereket.
Miért hasznos a transzferár szabályzat?
Egy vállalkozás életében a tervezés kulcsfontosságú – az üzleti tervek készítése során a management és a tulajdonosok „megálmodják”, hova is szeretnének eljutni pár éven belül, többek között azt, hogy milyen árbevételt és nyereséget szeretnének elérni. Amennyiben egy cégcsoport több kapcsolt vállalkozásból áll, amelyek egymással is üzleteket kötnek, érdemes gondolni arra, hogy milyen árazás mellett teljesítik majd ezeket a tranzakciókat. A felek közötti árazás, a tranzakciók nagyságrendjének függvényében, érdemben befolyásolhatja az egyes leányvállalatok árbevételét és eredményét. Ha megtervezzük a kapcsolt ügyleteink árazását, akkor a későbbiekben következetesen használhatjuk a szabályzatot, illetve mindig hivatkozhatunk rá ártárgyalásaink során.
Mit tartalmazzon a szabályzatunk?
Amennyiben készül transzferár szabályzat, a legfontosabb fejezet mindenképpen az egyes tranzakció típusok taglalása lesz. Egy gyártó cégcsoport életében például fontos momentum a finanszírozás (pl. kölcsönök, cash-pool megállapodások), az alapanyagok beszerzése, a félkész és késztermékek csoporton belüli értékesítése. Ne feledkezzünk meg azokról a csoportszintű szolgáltatásokról sem, amelyek nem tartoznak szorosan a fő profilhoz, sok esetben a „központból” érkeznek, ugyanakkor a mindennapi működést teszik lehetővé (pl. SAP előfizetések).
Ha már sikerült azonosítanunk minden tranzakció típust, érdemes az árazást kialakítani az egyes tranzakciók esetén. Az árazás történhet az elfogadott általános elvek mentén, például a kölcsönök esetében egy piaci mechanizmusok mellett mozgó kamatlábhoz kötve (pl. EURIBOR), azt korrigálva. A termelés során felhasznált alapanyagok és félkész / késztermékek esetén pedig a piaci trendeknek megfelelően lehetőség szerint valamilyen szokásos piaci árszínvonalhoz igazítva. Ez lehet független felek felé érvényesített árakat tartalmazó árlista alapján, költségalapon meghatározott jövedelem függvényében, de akár a piaci sajátosságokat figyelő jövedelmezőség alapján is.
Hogyan lehet hasznunkra a transzferár szabályzat a későbbiekben?
Üzleti évünk végén, amikor a társasági adóbevallás benyújtása előtt elkészítjük a transzferár nyilvántartást, rengeteg adatot és információt kell elemeznünk. Ebben a rövid, pár hónapos időszakban nagyon jó szolgálatot tehet egy szabályzat, amelyben már lefektettük korábban, hogy milyen úton-módon képezzük a cégcsoporton belül az árakat. Amennyiben a szabályzat elkészítése során a tervezett kapcsolt árak szintje közel került a piaci árakhoz, a szabályzatunk tartalmának jó részét átemelhetjük a transzferár nyilvántartásba. Ez utóbbit természetesen kötelező, jogszabályban meghatározott tartalmi elemekkel szükséges kiegészítenünk.
A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy a cégcsoport felelős szakemberei készítsenek szabályzatot, hiszen ezt adott esetben egy előzetes transzferáras ellenőrzési pontnak is tekinthetjük majd. A tervezés során is tárhatunk fel olyan árazásbeli problémákat, amelyeket a tervben tudunk korrigálni – ezzel elébe mehetünk akár egy esetleges utólagos adóalap-korrekciónak is, melyre csak azért lenne szükség, mert az árazást előzetesen nem tekintettük át megfelelően.
