Magyarország beruházási szempontból nagyon kedvező célpont Európában. Közép-Európában való központi földrajzi elhelyezkedése jó adottságnak tekinthető. Az ezzel párosuló fejlett infrastruktúra valóban optimális feltételeket biztosít az új beruházások idejövetele számára. A vevőkhöz való közelség, valamint az ehhez kapcsolódó alacsony szállítási költségek és rövid határidők olyan előnyt biztosítanak, amely Magyarországot a régió kedvelt beruházási célpontjává teheti. A régió manapság valóban gyorsabbá váló szállítási lehetőségei mellett ugyanakkor a konkurenciaharc is mind élesebbé válik. Magyarország versenytársai az új beruházásokért folytatott küzdelemben a szomszédos Szlovákia és Románia, illetve Csehország és Lengyelország. Ebben a versenyben az adók fontos szerepet játszanak. A jó adópolitika a legfőbb alapja annak, hogy a régióbeli beruházások jelentős része Magyarországon valósuljon meg.
Amennyiben Magyarországnak sikerül központi szerepet elfoglalni Kelet-Közép-Európában, akkor az itt megvalósuló beruházások is új irányt vehetnek. A kormányzat is felismerte, hogy a korábban csak a központ igényeit kiszolgáló, egyszerű üzemek tevékenysége ily módon kiegészülhet olyan lényegi funkciók (pl. kutatás-fejlesztés) átvételével, amelyek révén ezek az egységek már teljes körű, önálló gazdasági tevékenységet végző, s ezzel az üzleti lehetőségek és persze kockázatok tekintetében is sokkal szabadabb piaci szereplőkké válhatnak. Ez együtt jár a magasabb képzettségű szakemberek (mérnökök, pénzügyi szakértők) iránti kereslet növekedésével. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a magasabb hozzáadott értékű munka térnyerése elsődleges szemponttá vált.
Az adópolitika szerepe
A központi szerep eléréséhez ugyanakkor ajánlatos folyamatosan figyelemmel kísérni a szomszéd országok fejlődését. A régió piacainak „monitorozása“ biztosíthatja Magyarország számára a minél jobb pozíció elfoglalásának lehetőségét. Lengyelország például nagyon sikeres versenytárs. Speciális gazdasági övezeteivel és ugyancsak jól képzett, nem drága munkavállalóival szintén nagyon vonzó befektetési célpont. Magyarországnak bírnia kell a versenyt minden tekintetben.
Amint az látszik, a befektetők új beruházásra vonatkozó döntése sok feltételtől függ. A magyar kormány nagy befektetők megnyerésére irányuló célja nem érhető el csupán adóelőnyök biztosítása révén. Ugyanakkor abban az esetben, ha egy befektetés megvalósítására ebben a gazdasági régióban kerül sor, az adópolitika és maguk az adók igenis döntő szerepet játszanak az adott ország kiválasztásában.
A befektetési döntés legfontosabb feltétele: a hosszú távú kiszámíthatóság
25 éves tanácsadói munkám során nem volt egyetlen olyan megbeszélésem sem a nagy konszernek döntéshozóival, melynek során a hosszú távú kiszámíthatóság elsődlegessége ne került volna megemlítésre. Még a pénzügyi vezetők és az adóigazgatók is, akiknek napjainkban az adott konszern ún. „effektív adókulcsának“ csökkentése a legfontosabb feladatuk, egyhangúlag erősítették meg, hogy az adórendszer megbízhatósága, az adópolitika kiszámíthatósága fontosabb, mint maga az adókulcs.
Ez a vélemény sajnos relativizálja a 9%-os társasági adókulcsunk előnyét is. Természetesen Magyarország sem alkalmazhat a régióban jellemző átlagos adóterhelésnél magasabb adókulcsokat, de még a legalacsonyabb adókulcsok sem elegendők a befektetőknek, ha a múltbeli tapasztalatok az adótörvények folyamatos módosításáról szólnak. Ez ugyanis zavarólag hat az olyan nagyberuházások elindítására, amelyek csak hosszabb időtávon térülnek meg. Magyarország az adópolitika megbízhatóság területén sajnos az elmúlt évek folyamatos adótörvény-változtatásai miatt jelentéktelennek nem mondható hátrányban van.
A múltbeli tapasztalatok
A teljesség igénye nélkül a következő példákat lehet felhozni az adótörvények nem következetes megváltoztatására:
- az általános forgalmi adó kulcsának csökkentése, majd kétszeri megemelése;
- különadók bevezetése, majd eltörlése az energiaszolgáltatók és a távközlési cégek vonatkozásában – ugyanezeknek a szektoroknak további adók egyidejű (részben párhuzamos) bevezetése;
- adókímélő cafeteria-rendszer bevezetése, majd a juttatások adóterheinek megemelése;
- sportegyesületek nagyvonalú támogatási programjának bevezetése, majd az így elérhető előnyök jelentős csökkentése;
- élelmiszerlánc-felügyeleti díj és reklámadó sokszorosra emelése, majd uniós nyomásra jelentős csökkentése.
Ezek csak a nem következetes adótörvény-változtatások esetei voltak. Amennyiben egy cég ezekre a szabályokra alapozva hozott meg egy döntést, később ezt a döntését vissza kellett vonnia, vagy hátrányt szenvedett a szabályok megváltoztatása miatt.
A változtatások ára
Ezeken a példákon kívül az adópolitika elmúlt néhány évében sajnos egy sor új adónem is bevezetésre került: pénzügyi vállalkozások különadója, tranzakciós illeték, távközlési adó, közművezetékek adója, energiaszolgáltatók adója, biztosítási adó, baleseti adó, népegészségügyi termékadó – a sok új adónemnek a nevét is alig lehet megjegyezni. Még abban az esetben is, ha ezek az adók a cégek egy részét – elsősorban a termelő egységeket – alig érintik, minden új adó bevezetése egy-egy rossz hír a konszernek központjaiban. Olyan intézkedésekről beszélünk, amelyek rossz hangulatot teremtenek a befektetők körében. Ezen kívül komoly költségtényezőt is jelentenek: a nagy szervezetek csak nagyon lassan és költségesen reagálnak a változásokra. A sok apró változtatás miatt a rendszer áttekinthetősége is megszűnik, ami végül ahhoz vezet, hogy a lehetséges befektetők beruházási döntéseikben megzavarva adott esetben egy másik helyszín mellett döntenek.
A megoldás kulcsa
A probléma megoldását ennek ellenére nem feltétlenül az új adónemek megszüntetése jelenti. Egyes előírásokat, melyek néhány éve kerültek a törvények szövegébe, és káros hatásuk vitathatatlan (például az elhatárolt veszteségek felhasználásának időbeli eltolása), bizonyára érdemes lenne eltörölni. Sokkal fontosabb ugyanakkor annak biztosítása, hogy az adópolitika meglévő szabályai hosszú időre változatlanok maradjanak. A kormány, amely jelenleg az országot irányítja, 16 évvel ezelőtt két évre szóló adótörvényeket fogadott el. Hasonló intézkedést ma is szívesen fogadnának a befektetők.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK:
A társasági adókulcs kapcsolata a transzferár szabályokkal
A külföldi befektetések várható alakulása társasági adókulcs csökkentés után
