Anélkül, hogy a cikket végig kellene olvasni, szeretnénk azonnal választ adni a címben feltett kérdésre. Igen, lehet az adóhatóság jó, és számos olyan területet lehet felsorolni, ahol ez a megállapítás megállja a helyét. A 2. nemzeti adókonzultáció után ezt a kijelentést pedig tényekkel is alá lehet támasztani. A cikkben eláruljuk, miért gondoljuk azt, hogy jó a magyar adóhatóság.
Haladunk a korral
Az adókonzultáció egyik fő témája az elektronikus ügyintézés volt. A NAV az utóbbi időkben elképesztő energiát (és pénzt) áldozott arra, hogy az elektronikus elérés és ügyintézés jövőbe mutató legyen. Sokan a NAV által előkészített személyi jövedelemadó bevallásukat már csak megnyitották a NAV speciális e-szja felületén, és azt látták, hogy a NAV adatai helyesek, és nem szükséges hosszú időt eltölteni a bevallások elkészítésével. A NAV 2.0 programja pedig ennél is előremutatóbb célokat fogalmaz meg, és könnyen lehet, hogy a magyar adóhatóság lesz a közép-kelet-európai régió legmodernebb adóhatósága.
Adótanácsadóként ettől függetlenül azt gondoljuk, hogy a speciális, nemzetközi adózási ismereteket igénylő tudást a jövőben sem fogja felváltani egy automatizált gépi program. Emellett pedig üdvözölnénk, ha a kapcsolattartásban az elektronikus út lenne az elsődleges, és el lehetne felejteni a hivatalos dokumentumok postai átvételének problémáit.
Új adózás rendjéről szóló törvény
Az adókonzultáció másik kiemelt témaköréről, az adóztatás eljárási szabályainak változásáról, az új kerettörvényről és az új adózás rendjéről szóló törvényről korábban már írtunk. Maximálisan értékelendő, hogy a törvényalkotók, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV vezetősége is kiállt amellett, hogy egy ilyen horderejű adóeljárási törvényt véleményezni is lehessen, még azelőtt, hogy a tervezetet benyújtanák az országgyűlés felé (amely várhatóan a napokban meg fog történni). A társadalmi konzultáció egyik legfontosabb eleme, amelyet a WTS Klient is jelzett a törvényalkotók felé, hogy bár 2018. január 1-jétől emelkedni fog a késedelmi pótlék mértéke, az önellenőrzési pótlék továbbra is a jegybanki alapkamathoz lesz kötve, ezzel is „értékelve” az önkéntes korrekciókat.
A szolgáltató NAV
Máshogy reagálunk valamire, ha követelnek tőlünk valamit, esetleg fenyegetnek, vagy ha megkérnek valamire. A NAV gyakorlatban is alkalmazott támogató eljárása egyszerre növeli a költségvetési bevételeket, és egyszerre kelti azt az érzetet, hogy hiba esetén „van még egy dobásunk”, mielőtt az adóhatóság egy ellenőrzés keretében szeretné behajtani az adókat. 2018-tól a NAV szolgáltató jellegét erősítő újabb lépések várhatóak. Az újonnan alakult vállalkozások mentorálása a NAV részéről, valamint a jövőben remélhetőleg megjelenő megbízható adósok listája az adózók érdekeit szolgálja majd. Emellett a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében, és ha hihetünk a híreknek, az online számlázáshoz a NAV olyan ingyenes számlázó programot is elérhetővé tenne, amely képes lesz kezelni a 100 000 forintot meghaladó számlák adattartalmának azonnali jelentését.
Online számlázás – online adatszolgáltatás
2018. július 1-jétől élesedik a számlázást online adatszolgáltatássá „varázsoló” új törvényi szabályozás. Azonnali adatszolgáltatásról beszélünk, és a gyakorlati megvalósításban még bőven vannak kérdések. A történet pozitívuma ismét az, hogy az adózók kapnak felkészülési időt a változásokra, meg lehet tekinteni a kapcsolódó rendelet tervezetét, sőt az adózóktól beérkező észrevételek alapján várható majd újabb rendelettervezet is. Nem csoda ez a körültekintő eljárás. Az online számlázásra tekinthetünk úgy, mint egy IT-kérdésre, amelyet az informatikusoknak kell megoldani, azonban szinte borítékolható, hogy 2018. július 1. után is lesznek olyan cégek, akik ezt a feladatot nehezen tudják majd megoldani. Elég, ha csak a Magyarországon áfa szempontból regisztrált adóalanyokra gondolunk, amelyek saját számlázó programmal rendelkeznek, és a magyarországi működés csak egy része a nagy egésznek, és már a magyar számlák elkülönítése is gondot okozhat. Az online számlázás pozitív folyományaként ki kell emelni, hogy az a számlakiállító tételes kimenő belföldi összesítő jelentését is kiváltja majd, és az adózók minden bizonnyal örülnének egy olyan funkciónak is a rendszerben, amellyel megtudhatnánk, hogy mely adóalanyok állítottak ki számlát felénk.
A 2. nemzeti adókonzultáció és a marketing
A fentiek jól mutatják, hogy valóban előremutató lépéseket lehet látni a NAV részéről, amely időközben komolyabb létszámleépítésen ment keresztül. A nemzeti adókonzultáció során a hivatal is megmutatta a marketing eszköztárát, hiszen nem csak a cégeknek van szüksége pozitív marketingre. Az adózók és az adóhatóság között partneri viszony és kommunikáció teremti meg annak a lehetőségét, hogy a költségvetési bevételek rendben beérkezzenek.
Adótanácsadóként problémát vagy kockázatot – ha szabad némi kritikát is megfogalmazni a magyar adóhatóságról, – abban látunk, ha az ellenőrzések szintjén a szankciós rendszert vagy akár az online adatszolgáltatással összefüggésben „darabszámra” megállapított mulasztási bírságokat a mulasztások súlyával nem összeegyeztethető módon állapítják meg. Bízzunk abban, hogy az adóhatóság az adóbevételek, és nem a szankciós bevételek növelésére törekszik.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Új adózás rendjéről szóló törvény és adóigazgatási rendtartás
Támogató eljárás – az ügyfélbarát NAV koncepció újabb megjelenése
2018. július 1-jétől online számlázás
Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe?
