Az Országgyűlés több más adótörvény mellett 2017. november 14-én megszavazta az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt (a továbbiakban: adó-végrehajtási törvény), amely 2018. január 1-jén lép hatályba. A törvényjavaslat számos ponton módosítást jelent az adózás rendjéről szóló törvény jelenlegi, végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseihez képest. Az adó-végrehajtási törvény így egyaránt pótol régi hiányosságokat és vezet be új elemeket is. Cikkünkben a fontosabb változásokból szemezgetünk.
Új szabály a jövedelem letiltás kapcsán az adó-végrehajtási törvény rendelkezései között
A törvény egy új tájékoztatási kötelezettséget vezet be a munkáltató oldalán, amely szerint a munkáltatónak kötelessége 15 napon belül informálnia az adóhatóságot és a munkavállalót egyaránt a munkavállaló havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról és egyéb körülményeiről.
A fedezetcsere intézménye
A jogszabály egy új, ügyfélbarát lehetőséget vezet be, melynek segítségével lehetőség lesz az adóhatóság által lefoglalt vagyontárgy végrehajtás alól történő feloldására. A lehetőség akkor áll fenn, ha az adós felajánl egy olyan másik vagyontárgyat fedezetül, melynek piaci értéke eléri vagy meghaladja a cserélni kívánt ingóság értékét, illetve ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított. További feltétel, hogy a kérelmet legkésőbb az árverés kitűzése előtt elő kell terjesztenie az adósnak.
Végrehajtási eljárás szüneteltetése
Az adó-végrehajtási törvény újraszabályozza a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit is. A korábbi szabályoknak megfelelően a jövőben is szünetel az eljárás fizetési halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén. Szigorítás azonban az adósok részére, hogy a jövőben kizárólag a tartozás esedékességét követő 8 napon belül benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem szünetelteti a végrehajtást.
Ügygondnok kirendelésének a lehetőségei
Az adó-végrehajtási törvény szabályozza az ügygondnok kirendelésének eseteit, amelyre akkor van szükség, ha az adósnak van lefoglalható vagyontárgya, de az adós holléte ismeretlen, külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik, és nem rendelkezik képviselővel sem. Ilyen esetben az ügygondnok kirendelését követően a vagyontárgyak lefoglalására és értékesítésére is sor kerülhet.
Változások a végrehajtási kifogást illetően
A végrehajtási kifogásra vonatkozóan több újdonságot is tartalmaz a törvény: egyfelől bővíti a végrehajtási kifogást tartalmazó kérelem visszautasításának esetköreit az intézkedés megsemmisítésének vagy megváltoztatásának okát nem tartalmazó végrehajtási kifogással. Másfelől a végrehajtási kifogás előterjesztésére a jelenlegi 8 napos határidővel szemben a javaslat jóval hosszabb, 15 napos intervallumot biztosít a kérelem benyújtására. Továbbá a törvény újraszabályozza a végrehajtási kifogás halasztó hatályát. Végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően első alkalommal benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, így elkerülhető az időhúzás és a nem valós sérelmekhez kapcsolódó kifogások benyújtása.
Egyéb változások
Az adó-végrehajtási törvény sem változtatott azon, miszerint a végrehajtás szabadon megindítható az adós bármely módon való értesítése nélkül. Változás azonban, hogy 10 000 forint vagy az alatti tartozás esetén fizetési felhívást küldenek, és mellette az adóhatóság legfeljebb csak végrehajtási átvezetést foganatosít.
Az adó-végrehajtási törvény indokolása szerint az egyik fő koncepcionális újítása, hogy ingó foglalások esetén, annak érdekében, hogy megakadályozzák az értékesítés megnehezítését, ellehetetlenítését, a foglalást követően azonnal elszállíthatják az ingóságot az adóstól.
A sok szigorítás mellett az ingatlanfoglalás vonatkozásában történt némi pozitív változás az adósok számára. Nincs helye ingatlan-végrehajtásnak a természetes személy és az egyéni vállalkozó adós, valamint a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetén, ha a tartozás összege az 500 000 forintot nem haladja meg, még abban az esetben sem, ha a lakóingatlan értéke arányban van a tartozás nagyságrendjével.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
Új adózás rendjéről szóló törvény és adóigazgatási rendtartás
