A munkabérből való levonás szigorú törvényi szabályozáson alapul. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen szabályok befolyásolják ezt a munkáltatói intézkedést. A munkáltató ugyanis csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással a munkabérből.
A munkabérből való levonás kizárólag:
- jogszabály alapján,
- a levonásmentes munkabérrészig hatósági vagy bírósági határozat alapján,
- a munkavállaló hozzájárulása alapján és előlegnyújtásból eredő követelés kiegyenlítése céljából
hajtható végre.
A munkabérből való levonás összege
Az alap levonás jogszabályon alapul. Ebben az esetben a munkáltató a munkavállaló bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot vonja le. Abban az esetben, amikor a munkáltató végrehajtó határozatot kap, a levonás alapjául a nettó munkabért kell alapul venni. A nettó munkabérből fő szabály szerint csak 33%-ot lehet levonni, de előfordulnak kivételek is, amikor a levonás akár az 50%-ot is elérheti.
A magasabb százalékos levonás az alábbi követelések esetén fordulhat elő:
- tartásdíj,
- az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelése,
- jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
Munkabérnek minősül a béren kívüli juttatás kivételével minden olyan pénzbeli juttatás, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszűnésére, megszüntetésére tekintettel kifizettek, és amelyet személyi jövedelemadó terhel.
A törvényi rendelkezések alapján mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, ami 2017-ben 28 500 forint. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.
A követelések sorrendje
A végrehajtási törvény meghatározza a levonások foganatosításának sorrendjét is. Így a sorrend a következő:
- gyermektartásdíj,
- jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
- munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
- a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
- adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
- egyéb követelés,
- a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni. Ugyanazon pont alá tartozó több követelés esetén a sorrend úgy állapítható meg, hogy melyik követelés érkezett előbb a munkáltatóhoz.
Nagyon fontos a munkáltatók szempontjából, hogy a munkabérhez kapcsolódó végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.
Munkabérből való levonás hozzájárulás alapján
A munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig a munkáltató saját követelését jogosult levonni. Ilyen például a kártérítés, előlegnyújtásból eredő követelés vagy esetleg a munkaruha, munkavédelmi felszerelés ellenértékének levonása.
A Munka Törvénykönyvének a munkabér védelmével kapcsolatos, lényeges rendelkezése a munkabérből való levonás szabályozása, így a munkáltatónak mindig be kell tartani a törvényekben meghatározott szigorú szabályokat.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
