Hamarosan újabb autóipari óriás jelenik meg Magyarországon. Ez a beruházás is jelzi, Magyarország a külföldi befektetők körében népszerű célpont.
Amikor egy befektető külső piacra merészkedik, a munkaerő helyi toborzása mellett saját szervezetéből is küld munkatársakat, akik a termelés bizonyos időszakaiban például a cégvezetésért vagy egy-egy kulcsfeladat ellátásáért felelnek az új helyszínen. Nincs ez másként a Magyarországon üzemelő egységek esetében sem: rendszeresen érkeznek külföldi állampolgárok hozzánk munkavégzésre.
Amikor ezek a külföldi állampolgárok adótanácsadókkal találkoznak, jellemzően ugyanazok, vagy nagyon hasonló kérdések merülnek fel a részükről. Miről is szoktak legtöbbször kérdezni, mi érdekli őket leginkább?
„Most akkor két helyen fogok adót fizetni?”
Gyakran alkalmazott konstrukció a kiküldetés, sok társaság él ezzel a lehetőséggel. Kiküldetés esetén a Magyarországra érkező külföldi állampolgárok eredeti (pl. német) munkaszerződése változatlanul, vagy kisebb módosításokkal fennmarad. A magyar tevékenységet egy kiküldetési megállapodással, a küldő és a fogadó társaság közötti megállapodással rendezik. Az első találkozót követően általában már rendelkezünk annyi információval, hogy tudjuk: kell-e majd adót fizetnie a kiküldöttnek Magyarországon a kiküldetés idejére kapott bére után vagy sem. Amennyiben igen, jeleznünk kell ügyfelünknek, hogy az adót, kifizető hiányában neki kell majd megfizetnie, ráadásul előleg formájában már az érintett év során. Most akkor két helyen fogok adót fizetni? – érkezik ilyenkor jellemzően a kérdés. Szerencsére ilyen a legritkább esetben fordulhat elő. Olyan országokból érkező munkavállalóknál, amelyekkel van kettős adóztatást elkerülő egyezménye Magyarországnak, az egyezmény rendelkezik a kettős adóztatás elkerülésének módjáról. Amelyik országgal nincs ilyen megállapodásunk, ott pedig a magyar szabályok biztosítanak arra lehetőséget, hogy a megfizetett adó nagyrészt beszámítható legyen Magyarországon.
Fontos! Sokszor előfordul, hogy pl. a német munkáltató bérszámfejtője nem változtat a folyamatokon a kiküldetés megkezdése után sem, vagyis változatlanul levonja a teljes német adóelőleget abból a bérből is, ami teljes mértékben Magyarországon adóköteles. Német ügyfelünktől tehát a német társaság levonja a német adót, akinek ezek után még a magyar adóelőleget is rendeznie kell. A német adó visszatérítése sok időt vehet igénybe, így ügyfelünknek kell a magyar adókötelezettséget saját nettó béréből finanszíroznia. Ha tehetjük, vonjunk be német tanácsadót, aki megoldást tud kínálni az ilyen helyzetekben, vagyis adott esetben el tudja végezni a német bérszámfejtés finomhangolását, és ezzel minimalizálhatja az egyébként szükségtelen német adólevonást.
„A német bank már levonta az adót a kamat kifizetésének pillanatában. Mit tehetek?”
A magyar-német egyezmény értelmében a kamatjövedelem az illetőség államában adóztatható. Ha minden szükséges körülményt (állandó lakóhely, létérdek központja stb.) megvizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy német ügyfelünk magyar adóügyi illetőségű, akkor a kamatjövedelem adóztatására a hatályos egyezmény Magyarország számára biztosít lehetőséget. A már levont német forrásadó visszatérítésére van elvi lehetőség, sőt, tapasztalataink szerint bizonyos esetekben, a megfelelő igazolások (pl. illetőség igazolás) bankhoz történő eljuttatásával az is elérhető, hogy egyáltalán ne tartson vissza a jövőben forrásadót az intézmény.
Fontos! Mindig vizsgáljuk meg a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Jóllehet a kamatjövedelem legtöbb esetben az adóügyi illetőség államában adóztatható, és az egyezmény az adóalap mentesítés módszerét írja elő a másik tagállam számára, vannak olyan egyezmények, ahol a beszámítás módszertanát kell alkalmaznunk.
„Az itt tartózkodásom idejére kapok lakhatási hozzájárulást a cégtől? Ha igen, adóköteles ez az összeg?”
A magyar jogszabályok alapján a kiküldetéshez kapcsolódó lakhatási támogatás nem minősül bevételnek a kiküldöttnél. A NAV útmutatása szerint a Magyarországról kiküldött munkavállalók mellett a kiküldetés keretében hozzánk érkező külföldi állampolgárok esetén is alkalmazható ez a szabály. Egy korábban beadott kérdésünkre kapott adóhatósági válaszból kiderül, hogy a lakhatási költségek pontos tartalmát leginkább a józan ész szabályai alapján tudjuk meghatározni: minden beletartozik a lakásbérleti díjon felül, ami szokásszerű életvitelhez kapcsolódó költségnek minősül. A magyar adóhatóság megítélése szerint nem tartozik bele például a mosodai szolgáltatás; a lakáshoz kapcsolódó tároló vagy garázs bérleti díja viszont része a lakhatási költségeknek.
Fontos! Kiküldetések esetén érdemes pontosan és részletesen tanulmányozni a vonatkozó szerződéseket. Véleményünk szerint olyan esetben például, ahol a bruttó bér a kiküldetés időtartama alatt megemelésre kerül a várható többletkiadások miatt (pl. albérleti díj), már nehezen érvényesíthető a fenti költségelszámolási szabály. Különösen nehéz egy olyan helyzetet értelmezni, amikor ezek a bérelemek nem jelennek meg külön nevesítve a szerződésben, csupán háttéralkuk és – szerződéses szinten meg nem jelenő – kalkulációk hordozzák a béremelés okait és mozgatórugóit.
A WTS Klient évek óta naprakészen követi és mindennapos munkájában is alkalmazza a külföldiek munkavállalásával kapcsolatos jogszabályváltozásokat és nemzetközi fejleményeket. Ha az Ön cége is alkalmaz külföldi munkavállalókat, forduljon hozzánk bizalommal, szívesen segítünk adózási kérdéseik megválaszolásában!
