Az Európai Unión belüli, adózás területén megvalósuló együttműködés újabb elemeként lép életbe jövőre hazánkban egy, a határokon átnyúló adóstruktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. A Tanács (EU) 2018/822 számú DAC6 irányelvét a hazai jogba átültető jogszabályt 2019 júniusában fogadták el, és 2020. július 1-jétől lesz majd hatályos.
A DAC6 szabályozás célja az egyszerre több adójogrendszert érintő tranzakciók és struktúrák vonatkozásában az egyes adójogrendszerek közötti különbözőségekre alapított nyereségátcsoportosítások, továbbá agresszív és potenciálisan agresszív adótervezési struktúrák felismerése, feltérképezése.
Mire vonatkozik a DAC6 szabályozás?
A DAC6 szerinti adatszolgáltatási kötelezettség olyan egynél több tagállamot érintő, egy vagy több szakaszból álló konstrukcióra (konstrukciósorozatra) vonatkozik, amely rendelkezik legalább egy, a jogszabály által meghatározott ún. ’ismertetőjeggyel’. Ezen ismertetőjegyek az agresszív adóstruktúrákra jellemző egyes tipikus sajátosságokat, elemeket ragadják meg, amelyeken keresztül adókikerülésre, visszaélésre kerülhet sor. Egyes ismertetőjegyek megléte már önmagában jelentéstételi kötelezettséget eredményez, míg mások esetében akkor kell adatot szolgáltatni, ha az ismertetőjegy meglétén túl az adott konstrukció fő előnye vagy a fő előnyök egyike adóelőny elérése volt. A ’fő előny vizsgálatára irányuló teszt’ gyakorlati alkalmazása bővebb jogalkotói iránymutatás hiányában minden esetben kiemelt körültekintést és vizsgálatot igényel.
Érintett ügyletek
A meglehetősen absztrakt szinten megfogalmazott ismertetőjegyek sajnos nem adnak kellően pontos eligazítást az adatszolgáltatással érintett ügyletek teljes köréről. Nem titkolt jogalkotói cél volt a határokon átnyúló struktúrák rendkívül széles spektrumának a DAC6 alá történő becsatornázása. Így a DAC6 szabályozás kapcsán nemcsak a klasszikus értelemben vett, adott esetben egzotikus államok (adóparadicsomok) struktúrákba való (adóhatékony) beiktatására kell potenciálisan gondolni, hanem olyan, nemzetközi cégcsoportok részeként működő vállalkozások hétköznapi ügyleteire is, mint például a vállalatcsoporton belüli finanszírozás, holdingtársaságok működése vagy szélsőséges esetben (tagállami részletszabályoktól függően) akár egy egyszerű osztalékfizetésre is.
Kinek kell adatot szolgáltatnia?
Az adóhatóság felé elsősorban az ún. adótervezésben közreműködők kötelesek jelentést tenni. Az ’adótervezésben közreműködők’ alatt egyrészről az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, határokon átnyúló konstrukciók kidolgozóját, forgalmazóját, a konstrukció végrehajtásának irányítóját kell érteni (ún. ’promoter’, közvetlen/aktív közreműködő). Másrészről ilyen közreműködőnek minősül az is, akinek tudomása van vagy akitől észszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztető adótervezéshez támogatást vagy segítséget nyújt, illetve tanácsot ad (ún. ’service provider’, közvetett/passzív közreműködő).
Közvetlen közreműködők alatt alapvetően a konstrukciókat kidolgozó tanácsadókat, adótanácsadókat, míg közvetett közreműködő alatt az azok végrehajtásában közreműködő egyéb személyeket kell érteni. Az ún. közvetett közreműködők (pl. bankok, könyvelők) esetében a tudott/tudhatott volna típusú megfogalmazás ugyan magában hordoz egy kimentési lehetőséget a jelentéstételi kötelezettség alól, kérdéses azonban, hogy ennek a gyakorlatban hol fog húzódni a határa.
Közreműködők hiányában, tehát például ún. in-house adóstruktúrák esetében a jelentéstételi kötelezettség magát az érintett adózót terheli.
Titoktartási kötelezettség
Jogszabályban rögzített, adott tevékenységre vonatkozó titoktartási kötelezettség esetén nincsen jelentéstételi kötelezettség. Ebben az esetben más közreműködő, végső esetben pedig maga az érintett adózó köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Ilyen titoktartási kötelezettség vonatkozik többek között az ügyvédek tevékenységére. A jelentéstételi kötelezettség alól mentesülő személy köteles azonban értesíteni más közreműködőt, illetve adott esetben az érintett adózót, miszerint a jelentéstételi kötelezettség őket terheli. További jogértelmezés tárgya, hogy az üzleti titok vagy a banktitok milyen körben adhat (ha egyáltalán adhat) felmentést a jelentéstételi kötelezettség alól.
Milyen adatokat kell jelenteni?
A jogszabály a jelentésköteles információk széles körét határozza meg egy adott konstrukció vonatkozásában. A legfontosabb, hogy az adatszolgáltatás nem anonim módon történik: a konstrukcióval érintettek egyes azonosító adatait (pl. név) minden esetben jelenteni kell.
Mi a jelentések határideje?
A konstrukciókat az adóhatósághoz alapvetően 30 napon belül kell bejelenteni a jogszabályban meghatározott időponttól (vagy azt követő naptól) számítva. Ez a dátum alapvetően az a nap, amikor a konstrukció végrehajtás céljából elérhetővé válik, végrehajtásra kész, vagy pedig a végrehajtás első lépésének napja.
Fontos, hogy a jelentéstételi kötelezettség nemcsak a 2020. július 1. után megvalósított/megvalósítandó konstrukciókat érinti, hanem azokat az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókat is, amelyek végrehajtásának első lépésére 2018. június 25. és 2020. július 1. között került sor. Egyfajta könnyítésként értelmezhető, hogy ezt a visszamenőleges jelentéstételi kötelezettséget a rendelkezésre álló adatok alapján kell teljesíteni.
Mit kezd az adóhatóság a bejelentett adatokkal?
Az egyes közreműködők, illetve érintett adózók által jelentett adatoknak nincs kifejezett, jogszabályba foglalt felhasználási célja. Jelenlegi ismereteink szerint azokat alapvetően adózói kockázatelemzés során vehetik majd figyelembe. Az adatszolgáltatás eredményeképpen egy, a jelenleginél sokkal szélesebb körű információs bázis áll majd az adóhatóság rendelkezésére az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a DAC6 keretében jelentésköteles konstrukciók nem jelentik egyúttal az adott konstrukció jogellenességét.
Bírságolás
Az adatszolgáltatási, illetve értesítési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén főszabályként az adóhatóság 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, amennyiben a kötelezett azzal menti ki magát, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt. Az elvárhatóság mércéjének korlátait a gyakorlatnak kell majd kialakítania.
Nemzetközi kitekintés
Mivel a DAC6 szabályozás egy EU-s szinten kialakított komplex adatszolgáltatási kötelezettség, várható, hogy egyes tagállamok a belső jogi implementáció során adott esetben egymástól eltérő részletszabályokat fognak elfogadni. (Lásd például a lengyelországi implementálásról szóló angol nyelvű cikkünket.) Így egy nemzetközi cégcsoport számára nem lesz elegendő pusztán az anyavállalat illetősége szerinti állam szabályainak megfelelően kialakítani belső DAC6 folyamatait.
A DAC6-konform működés megteremtése és annak folyamatos biztosítása minden, nemzetközi vállalatcsoport részeként működő vállalkozás számára az elkövetkező időszak egyik kiemelt célja kell, hogy legyen. Minden esetben átfogóan meg kell vizsgálni az érintett struktúrákat és tranzakciókat jogi és adózási szempontból egyaránt, hogy beazonosíthatóvá váljanak a potenciálisan jelentésköteles ügyletek. Ha az egyedi vizsgálatot tapasztalt szakértőkre bízná, forduljon bizalommal a WTS Klient adótanácsadó csapatához! Állunk rendelkezésére.
