A fejlesztési tartalék képzés alapján igénybe vehető társasági adóalap csökkentés az adózók körében már régebb óta ismert és alkalmazott módszer a társasági adó rendszerében, amelyet az utóbbi években több kedvező változás is érintett. Az idén májusban közzétett beszámolók és elkészített társasági adóbevallások esetében a vállalkozások az adóévi adózás előtti nyereség 100%-áig vehették igénybe ezt a csökkentést, és 2021-től megszűnt a korábbi 10 milliárd forintos korlát.
Jelen cikkünkben a fejlesztési tartalék képzéséhez és felhasználásához kapcsolódó aktuális adózási és számviteli szabályokat tekintjük át.
Fejlesztési tartalék képzése
A társasági adóalap meghatározása során az adózók dönthetnek úgy, hogy tartalékot képeznek és ennek összegét az adóévben adócsökkentő tételként veszik figyelembe. A tartalék maximum az adózás előtti nyereség összegével megegyező mértékű lehet és csak beruházásokra használható fel.
Hogyan és milyen feltételekkel használható fel a fejlesztési tartalék?
A tervezett beruházásokat a következő négy adóév során kell megvalósítani, és a negyedik év végéig a korábban megképzett fejlesztési tartalékot teljes egészében fel kell oldani. Ezen beruházások új és használt tárgyi eszközök beszerzéséhez is kapcsolódhatnak, erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást a jogszabály.
Az eszközök után társasági adóban értékcsökkenési leírás már nem számolható el, hiszen ez a fejlesztési tartalék képzésével tulajdonképpen már megtörtént, így gyakorlatilag egy előrehozott értékcsökkenési leírásról beszélhetünk.
Nem használható fel a fejlesztési tartalék képzés az alábbi eszközök esetében:
- a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
- a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint
- az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.
Mit jelent mindez számviteli szempontból?
Természetesen az eszközök használati ideje alatt a számviteli szabályok alapján elszámolhat a vállalkozás értékcsökkenést. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a fejlesztési tartalék képzés hatással lesz – a társasági adókalkuláción kívül – a beszámolóra is, hiszen a mérlegben a saját tőke összetétele meg fog változni. Ennek oka, hogy az adóban megképzett összeget a képzés évében az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni, és ez osztalékfizetési korlátot jelent a vállalkozások számára.
A képzést követő években az eszközök beszerzése után a lekötött tartalék visszavezethető az eredménytartalékba, azonban ez nem kötelező, hiszen a számviteli törvény előírása szerint a vállalkozás saját elhatározása alapján is kimutathat lekötött tartalékot. Tehát a visszavezetés tényéről és időpontjáról a vállalkozások szabadon dönthetnek.
Mi a teendő fel nem használt tartalék esetén?
A társasági adóról szóló törvény előírásai alapján a 2021-ben megképzett fejlesztési tartalékot a következő négy adóév során a megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően, de legkésőbb 2025.december 31-ig teljes egészében fel kell oldani.
Amennyiben ez nem, vagy csak részben történik meg, nem kell önellenőrzést benyújtaniuk az adózóknak a 2021-es társasági adóbevallás tekintetében, ahogy háromoszlopos beszámoló készítésére sincs szükség a következő üzleti év zárása során, hiszen ez nem minősül jelentős összegű hibának.
A vállalkozásoknak legkésőbb a 2025-ös társasági adóbevallásukban kell bevallaniuk a fel nem használt részt, és az így felmerülő adó (a lekötés adóévében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékű), valamint késedelmi pótlék a 2025-ös év eredményét fogja majd terhelni.
Az adót a 2025-ös társasági adóhoz hasonló módon kell könyvelni. A késedelmi pótlékot 2021-es képzés esetében 2022. június 1-jétől (a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő nap) 2025. december 31-ig (a felhasználásra rendelkezésre álló időpont) kell kalkulálni. Az adót és a pótlékot 2026. január 31-ig (a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napja) kell megállapítani és megfizetni. Mivel a pótlék esedékessége csak 2026-ban lesz, de valójában a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik és mértéke már a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a 2025-ös évre vonatkozóan kell elszámolni egyéb ráfordításként a passzív időbeli elhatárolással szemben.
A társasági adó szempontjából csoportos adóalanynak minősülő adózó a megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.
Amennyiben bármilyen kérdése felmerülne a fejlesztési tartalék adózási vagy számviteli kezelésével kapcsolatban, forduljon bizalommal a WTS Klient szakértőihez.
