Magyarországnak jelenleg több, mint 80 országgal van érvényes és hatályos kettős adóztatást elkerülő egyezménye. A megkötött egyezmények száma szépen gyarapodott az elmúlt években, ugyanakkor idén július közepén érkezett az amerikai sajtóközlemény: az amerikai pénzügyminisztérium (U.S. Department of the Treasury) július 8-án felmondta a Magyarországgal még 1979-ben kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményét.
Mi vezetett a magyar-amerikai adóegyezmény felmondásához?
A hivatalos kommunikáció úgy szól, hogy az amerikai fél előnytelennek találta az egyezményt, különösen annak fényében, hogy a magyar kormányzat – jelenlegi álláspontja szerint – nem kívánja bevezetni a globális minimumadót Magyarországon. A globális minimumadó egyfajta egységes, 15%-os (effektív) adószintet határoz meg a résztvevő tagállamok multinacionális vállalatai számára. Az amerikai kincstár szóvivője külön kiemelte, hogy Magyarországon a társaságokat terhelő adó szintje jelenleg kevesebb mint fele az amerikai szintnek: Magyarországon 9%, míg Amerikában 21%.
Meddig alkalmazható az egyezmény?
A magyar-amerikai adóegyezmény külön rendelkezik a felmondás lehetőségéről, és ennek megfelelően a 2024. január 1-jétől kezdődő adóévek tekintetében már nem alkalmazhatóak az egyezmény rendelkezései.
Miről rendelkeznek egyáltalán az adóegyezmények?
A kettős adóztatást elkerülő egyezmények, ahogy a nevük is jelzi, olyan helyzeteket rendeznek, ahol kettős adóztatás merülhet fel egy magánszemély vagy társaság esetében. Az egyezmények jelölik ki ezekben a kérdéses helyzetekben, hogy melyik tagállam (bizonyos esetekben melyik tagállamok, és milyen mértékben) rendelkezhet az adóztatás jogával, és milyen formában kell biztosítani a kettős adóztatás elkerülését (mentesítés, beszámítás).
Milyen az élet egyezmény nélkül?
Az adóegyezmények viszonylag teljeskörűen szabályozzák az adózók, adónemek és tranzakciók körét, ezzel tiszta helyzetet teremtenek kettős adóztatás esetén. Ez például egy befektetés esetén lehet fontos, mert kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszi a tervezést, és egy országot vonzóbbá tud tenni egy olyan országgal szemben, ahol nincs ilyen egyezmény hatályban.
Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy egyezmény nélkül sem alakul ki minden esetben kettős adóztatás, hiszen nem csak egyezmények szintjén létezik kettős adóztatást elkerülő rendelkezés: a magyar jogrendben például a nemzeti szabályok is rendeznek részben ilyen kettős adóztatás közeli helyzeteket.
Mi változik a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével?
A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnésével újra kell értékelni minden nemzetközi ügyletet, külön górcső alá kell venni a tranzakciók adózási következményeit, a nemzeti jogszabályok vizsgálatával.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint 2021-ben egy projektre vetítve rekord összegű működőtőke érkezett Magyarországra nem csak nyugatról, hanem keletről is, ugyanakkor Németország mellett még mindig Amerika az egyik legnagyobb befektető Magyarországon. A statisztikákból jól látható, hogy amerikai társaságok még mindig a 3. helyen vannak pl. az újonnan teremtett munkahelyeket illetően, így gazdasági szempontból a magyar-amerikai kapcsolatok jelentősnek mondhatók. A magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése összeségében biztosan sok amerikai vállalatot fog érinteni. Sok amerikai hátterű cég foglalkoztat amerikai kiküldöttet, vagy amerikai állampolgársággal rendelkező munkavállalót, így pl. magánszemélyek esetében változás lehet, hogy az egyezmény értelmében eddig Magyarországon mentesített amerikai forrásból származó jövedelem az egyezmény megszűnését követően adókötelessé válhat. Amerikai oldalon feltehetőleg a forrásadóztatás mértéke fog jelentős változást hozni, hiszen jelenleg ennek az egyezmény erős korlátokat szab, ugyanakkor, ha már hatályon kívül lesz, akkor az amerikai nemzeti szabályok 30%-os forrásadóztatást is előírhatnak.
Lesz új egyezmény Amerikával?
A kérdés megválaszolása nagyon nehéz, hiszen egy gyorsan változó gazdasági és politikai helyzet kellős közepén vagyunk jelenleg. Az teljesen biztos, hogy a két ország és a két országból érkező vállalkozások és munkavállalók érdekeit az szolgálná leginkább, ha kiszámítható gazdasági környezetbe tudnának érkezni, aminek természetesen a stabil adórendszer is része. A jövő keresése közben nem tudunk ugyanakkor teljesen elvonatkoztatni a múlt eseményeitől sem. A 2000-es években az amerikai és a magyar kormányzat már kidolgozott egy teljesen új egyezményt, amit a Magyar Országgyűlés 2010-ben meg is szavazott, ezt követően kihirdetésre is került. Mivel azonban az amerikai fél eddig nem ratifikálta, ez az új magyar-amerikai adóegyezmény még hatályba sem tudott lépni. 2024 elejéig ugyanakkor még sok víz lefolyik a Dunán.
Amennyiben az Ön cégének is van valamilyen amerikai érintettsége, Önnek is mindenképpen érdemes átvizsgálni és átértelmezni a nemzetközi ügyleteket és azok adózási következményeit. Szakértőink mind a társaságot érintő kettős adóztatási kérdésekben, mind pedig a külföldi munkavállalók, amerikai kiküldöttek adózását illetően jelentős tapasztalattal rendelkeznek, és készséggel segítenek ügyfeleinknek annak feltérképezésében, hogyan érintheti őket a magyar-amerikai adóegyezmény megszűnése!
