2026. március 12.

A NAV 2026-os ellenőrzési terve

Mire számíthatnak az adózók?

NAV 2026-os ellenőrzési terve

A NAV 2026-os ellenőrzési terve alapján az ellenőrizendő adózók idén a tavalyihoz képest még inkább adatvezérelt módon, a mesterséges intelligenciát is felhasználva, jelentős részben valós idejű információkra támaszkodva kerülnek kiválasztásra. A hibázó, de együttműködő vállalkozásokat az adóhatóság továbbra is támogatni fogja, ugyanakkor a visszaeső mulasztókkal szemben gyors és határozott fellépés várható. A helyszíni ellenőrzések terén digitalizációs változások lépnek életbe: a NAV ezentúl elektronikus jegyzőkönyvet vesz fel a megállapításokról, és azt elektronikusan küldi meg az érintetteknek.

Transzferár-ellenőrzések erősödése

A NAV 2026-os ellenőrzési tervének egyik legfontosabb területe a kapcsolt vállalkozások közötti árképzés vizsgálata. A már eleve magas 2025-ös ellenőrzési számokhoz képest is további emelkedés várható ezen a területen, A NAV mesterséges intelligencia alapú elemzési modellekkel, valós idejű adatfeldolgozással végzi a kockázatos cégek kiszűrését, már akár a számla kiállításakor is.

Az ellenőrzések célkeresztjébe különösen azok a cégek kerülnek, amelyek korlátozott kockázatú, „rutin” termelési, forgalmazási vagy szolgáltatási tevékenységet végeznek, ám veszteséggel vagy rendkívül alacsony nyereséggel működnek.

Kiemelt ágazatok 2026-ban:

  • autóipar
  • építőipar
  • vegyipar
  • IT/szoftverfejlesztés

A NAV ágazatspecifikus kockázatelemzés alapján választja ki a vizsgálandó cégeket, így az említett szektorokban működő vállalkozásoknak érdemes időben felülvizsgálniuk a transzferár-dokumentációikat és az alkalmazott árképzésüket.

Kiemelt transzferár-ellenőrzési pontok:

  • kapcsolt felek közötti immateriális javakat érintő tranzakciók
  • hitelek és egyéb pénzügyi ügyletek
  • transzferár-adatszolgáltatás
  • a szokásos piaci árat megállapító határozatok feltételeinek teljesítése

Célzott vizsgálatok indulhatnak az országonkénti jelentések (CbCR), határon átnyúló konstrukciók, transzferár-adatszolgáltatások és nemzetközi adatcsere alapján is.

Társaságok közvetlen adóinak ellenőrzése

A társaságok közvetlen adóival összefüggésben a NAV 2026-os ellenőrzési terve előtérbe helyezi a következő adatok vizsgálatát:

  • társasági adót érintő adókedvezmények (pl. a fejlesztési adókedvezmények, az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások stb.)
  • a 2024-ben lekötött fejlesztési tartalék
  • a 2020-ban képzett lekötött tartalék feloldása
  • a globális minimumadót érintő lefedett adók (társasági adó, innovációs járulék, energiaellátók jövedelemadója)
  • az adózott eredményt és adókötelezettségeket érintő számviteli elszámolás
  • elhatárolt veszteség

Adózók, akik a közvetlen adók terén fokozott ellenőrzésre számíthatnak:

  • rendezvényszervezés, reklám-, marketing-, médiaszolgáltatási és filmgyártási tevékenységet folytató adózók
  • az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adóalanyok
  • az újonnan alakult vállalkozások
  • a több éve tagi kölcsönből működő társaságok
  • a székhelyszolgáltatást nyújtó és a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók

A nemzetközi adóügyi automatikus információk adatai alapján jogkövetési ellenőrzésre készülhetnek az adóhatósággal nem együttműködő, legnagyobb adóeltérésekkel érintett adózók is.

A közvetlen adókkal összefüggésben a NAV továbbá 2026-ban is vizsgálni fogja:

  • a jóváhagyott osztalékkifizetéssel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését,
  • a tartós veszteség következtében sajáttőke-hiányos társaságokat,
  • a kiskereskedelmiadó-bevallási kötelezettségüket elmulasztó adózókat, így az online platformokat is.
Magánszemélyek nemzetközi jövedelmei, szocho-kedvezmények

A NAV 2026-os ellenőrzési terve a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt helyez a nemzetközi adóügyi információcseréből származó pénzügyi számlaadatok elemzésére. Alapesetben támogató eljárásra, jogkövetési vizsgálatra, nem együttműködő, jelentős eltérésekkel érintett adózók esetében pedig adóellenőrzésre kerülhet sor.

A hatóság több információhoz jut hozzá külföldi bankoknál vezetett számlákról, befektetésekről vagy egyéb pénzügyi eszközökről, és így célzott adóellenőrzések indulhatnak azoknál a magánszemélyeknél, akik külföldi forrásból szereznek jövedelmet.

Az ellenőrzések kiterjedhetnek a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából származó jövedelmekre is.

A NAV korábbi ellenőrzési tapasztalata alapján fókuszba kerülnek továbbá a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett, szakirányú oktatáshoz és duális képzéshez kapcsolódó adókedvezmények is.

Klímavédelmi előírások ellenőrzése

Az EU zöldgazdasági szabályozásai alapján egyre több környezetvédelmi előírás érinti a vállalkozásokat. Ennek megfelelően a NAV vámellenőrzéseiben egyre nagyobb figyelmet kapnak a CBAM hatálya alá tartozó áruk és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek vizsgálata.

Egyéb kiemelt kockázati területek

A NAV 2026-os ellenőrzési terve szerint is az ellenőrzések célkeresztjében lesznek a következő kockázati területek:

  • gépjárműipar
  • mezőgazdaság
  • élelmiszeripar
  • építőipar
  • szolgáltató szektor
  • e-kereskedelmi platformok
  • rendszeres termékimportra irányuló tevékenységet végzők

2026-ban ráadásul már élelmiszerlánc-felügyeleti díj terén is megkezdődhetnek a NAV-ellenőrzések.

A korábbi évekre jellemző vámellenőrzési gyakorlat folytatódik. Tipikusan ide értendő a vámérték valódiságára irányuló vizsgálat vagy az egyre növekvő e-kereskedelmi forgalom felügyelete is.

Az áfacsalások visszaszorítása érdekében a NAV 2026-os ellenőrzési terve alapján ugyancsak a NAV ellenőrzések középpontjában maradnak:

  • a több éve keletkezett áfájukat görgető társaságok,
  • a kockázatos tevékenységet folytató cégek, illetve
  • az „adóminimalizáló” jellegű bevallásokat benyújtó adózók.

A NAV továbbra is fokozott figyelemmel követi az áfabevallások, összesítő jelentések és az online számla adatok, online pénztárgépek egyezőségét, eltéréseit.

Még szigorúbban lép fel az adóhatóság ugyanakkor a fekete foglalkoztatással szemben, amely fokozódó helyszíni ellenőrzéseket eredményez. A helyszíni ellenőrzések során a megállapításokat a NAV ezentúl a hivatal digitális eljárási alkalmazásával (HEDI) rögzíti, azaz a helyszíni ellenőrzések papírmentesen és kevesebb adminisztrációval zajlanak.

Bár a NAV célja továbbra is az, hogy a jogkövető, de az adózás során esetleg hibázó vállalkozásokat elsősorban támogató vagy jogkövetési eljárás keretében segítse, a 2026-ra tervezett, egyre célzottabb és adatvezérelt ellenőrzések jelentős kockázatot hordoznak mindazok számára, akik elmulasztják jogszabályi kötelezettségeik teljesítését. A vállalkozásoknak ezért érdemes már most áttekinteniük belső folyamataikat és szükség esetén szakértő bevonásával gondoskodniuk arról, hogy felkészülten, tudatosan és jogszerűen nézzenek szembe a NAV 2026-os ellenőrzéseivel. Legyen szó az ellenőrzésről vagy az ellenőrzések utáni jogorvoslati eljárásról, a WTS Klient szakértőire biztosan számíthat.

Jelen cikkünk kizárólag az általános tájékoztatást szolgálja és nem tekinthető tanácsadásnak.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.