A NAV ellenőrzési és bírságolási gyakorlatát is befolyásoló kérdés került az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatal iránti kérelem formájában. Ezzel az eszközzel a tagállamok akkor szoktak élni, ha uniós jogértelmezéssel kapcsolatban kérdés merül fel. Jelen esetben az Unió hozzáadott-érték adó irányelvének rendelkezéseivel kapcsolatos a kérdés, melyre a válasz a magyar áfa-törvény szerinti fordított áfa alkalmazásakor is iránymutatást ad majd.
Miről is van szó az ügyben?
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette elő, a kérdéses ügyben a NAV Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatósága az alperes, a felperes pedig Farkas Tibor, aki egy árverés keretében mobilhangárt vásárolt egy fizetésképtelen társaságtól. A felperes megfizette a vételárat, valamint az eladó által az ezen ügylet után felszámított áfa összegét, melyet levonásba helyezett.
Az adóhatóság azonban jelezte, hogy az ügyletre a fordított áfa szabályait kellett volna alkalmazni, az áfa levonását ezáltal kifogásolta. Az adóhatóság az áfa összeg megfizetését követelte, valamint az áfa összegének 50%‑ának megfelelő összegű bírságot szabott ki.
Ez nem egy egyedi, elszigetelt eset, a NAV máskor is jogtalan áfa-levonásnak minősítette azon számlák áfa tartalmának levonását, melyek helytelenül fordított áfa helyett az egyenes adózás szabályai szerint lettek kiállítva.
Az ügyben eljáró magyar bíróság fő kérdése, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal azon adóhatósági gyakorlat, mely szerint az adóhatóság a beszerző terhére adókülönbözetet állapít meg akkor, ha a fordított áfás ügyletről az értékesítő az egyenes adózás alapján állítja ki a számlát, annak áfa-tartalmát bevallja és be is fizeti, a beszerző pedig a számla kiállítójának megfizetett áfát levonásába helyezi, ugyanakkor a beszerző az adókülönbözetként megállapított áfa tekintetében levonási jogával nem élhet? A másik kérdés a bírságolási gyakorlattal kapcsolatos, azaz a helytelen adózási mód megválasztásának arányos szankciója-e az 50 %-os mértékű adóbírság, akkor, ha a költségvetést adókiesés nem érte, visszaélésre vonatkozó adat nem merült fel?
Hol tartunk most?
Az eljárás részeként nemrégiben jelent meg a Főtanácsnok indítványa az ügyben, melyben a Főtanácsnok részleteiben vizsgálja az ügyet és javaslatot tesz a Bíróságnak a jogértelmezés kapcsán. A Főtanácsnok véleménye alapján a NAV eljárása Uniós jogot sért azzal, hogy bírságot szab ki akkor is ha adócsalásnak még a gyanúja sem merült fel, valamint a NAV eljárásában az áfa-semlegesség sérelme is felmerül.
A Bíróság a véleménye megalkotásakor nagymértékben támaszkodik a Főtanácsnok indítványára, azzal ellentétes ítélet ritkán születik. Ennek fényében arra lehet majd számítani, hogy a Bíróság is hasonló álláspontra helyezkedik a döntés meghozatalakor.
De hogyan tovább?
A kérdés adott, hogyan fog a NAV eljárni a jövőben, amennyiben az Európai Unió Bírósága a felperes számára kedvező jogértelmezést bocsát a magyar bíróság rendelkezésére. A jelenlegi jogszabályi környezetben a legmegfelelőbb eljárás az lenne ilyen esetekben, ha a NAV felhívná az érintett felek figyelmét a vizsgált ügyletek helytelen adójogi értelmezésére (egyenes adózás helyett fordított áfa) és felszólítaná a számla kibocsátóját a számla helyesbítésére. A helyesbített számla kiállítása után az áfa-egyensúly a helyére billenne és ebben az esetben sem a feleket, sem a költségvetést nem érné kár. Természetesen ehhez az is kell, hogy az eredetileg helytelenül levont áfa összegét a NAV ne tekintse jogtalan visszaigénylésnek.
Ez az eljárás bár kívánatos lenne, nem minden esetben nyújtana megfelelő megoldást, például nehezen állítható helyre a tranzakció áfa kezelése abban az esetben, ha a számla kibocsátója időközben megszűnt, vagy, akár anyagi hátrány is érheti a vevőt, ha az eladó nem képes visszafizetni a számlakorrekció után az áfa összegét.
Az EU bíróság ítéletéről ebben a cikkben olvashat.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
Az EU bíróság ítélete – jogtalan NAV adóbírság
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:
A NAV bírságolási gyakorlatára is hatással lehet az Európai Bíróság ítélete