Az EU jelentése szerint a hozzáadott érték adóval kapcsolatos hiány (VAT gap) meghaladja a 160 milliárd eurós szintet, amelyből a határokon átnyúló csalások évente mintegy 50 milliárd euró bevételkiesést okoznak. Ez utóbbi szám Magyarországon 1,5-2 milliárd euróra tehető. Mi tesz az EU, milyen lépésekkel kell számolni Magyarországon, és mindez hogyan hat a jogkövető adózók mindennapi adminisztrációjára? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a cikkünkben.
Általános fordított adózás – EU lépések
Ha a jövőbe nézünk, azt látjuk, hogy az Európai Parlament és a Tanács megállapodása szerint a végleges hozzáadott érték adó rendszer az áruk rendeltetési országában történő adóztatásának elvén fog alapulni (az úgynevezett „rendeltetési hely elve”), míg a jelenlegi rendszer az áruknak az indulási hely szerinti tagállamban történő értékesítésének adómentességén alapul. Mivel azonban egy ilyen jelentős változtatás előkészítése, elfogadása és bevezetése valószínűleg hosszabb ideig tart, a Bizottság elismerte annak szükségességét, hogy párhuzamosan más adóelkerülést célzó kezdeményezésekkel is foglalkozni kell. Ennek megfelelően 2016. december 21-én megismerhettük azt a javaslatot, amely a 2006/112/EK irányelvet módosítaná.
A szabályozás lényege, hogy egyes tagállamok kérésére és meghatározott feltételek esetén lehetséges lenne a speciális szabályozást kérő tagállamok számára egy ideiglenes, 2022. június 30-ig tartó általános fordított adózási mechanizmus (GRCM) a számlánként 10 000 euró értékhatár feletti értékesítések és szolgáltatások esetében (függetlenül az szektortól vagy a szolgáltatás típusától).
Az általános fordított adózást bevezetni kívánó tagállamnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:
a.) a teljes hozzáadott értékadó fizetési kötelezettség százalékában kifejezett hozzáadott értékadó bevétel-kiesése legalább 5 százalékponttal meghaladja a hozzáadott értékadó bevétel-kiesés közösségi medián értékét;
b.) a körhintacsalás aránya a teljes hozzáadott értékadó bevétel-kiesésen belül meghaladja a 25%-ot;
c.) megállapítja, hogy területén a körhintacsalás elleni küzdelemhez más ellenőrző intézkedések nem elegendőek.
A bevezetés esetén azt is szükséges vizsgálni, hogy a környező országokra a bevezetés milyen hatással lenne – hiszen ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy az adócsalók a környező országokba helyezik át tevékenységüket.
Adócsalás elleni küzdelem Magyarországon
A 27%-os magyar áfa kulcs az adócsalók számára rendkívül vonzó, és kézenfekvőnek tűnik a fordított adózás bevezetése a „mérgezett” szektorokban. Az EU tanulmánya szerint 2014-ben több tagállam is kiszélesítette a fordított adózás alá eső termékek és szolgáltatások körét. Ezen akció például Magyarországon egy 4%-os csökkenést eredményezett az áfa rés tekintetében. A fordított adózás mellett a magyar jogalkotó az adminisztrációt egyértelműen növelő, az általános forgalmi adóval történő adócsalást viszont megnehezítő lépéseket is tett, gondoljunk csak például:
- a tételes belföldi összesítő jelentésre, amelyben számlaszinten kell meghatározott értékhatár figyelembevételével a számlákat jelenteni, vagy
- a számlázó programok adóhatóság felé történő bejelentésére, vagy a
- számlázó programok adatexport funkciójának kötelezettségére, és
- a legnagyobb horderejű változások között említhetjük az EKÁER rendszer bevezetését, amely egy a szállítással egyidejű, valós idejű ellenőrzési rendszert jelent.
Növekvő adminisztráció
Az általános fordított adózás bevezetésével az érintett cégek adminisztrációja növekedni fog, hiszen valamennyi 10 000 euró feletti ügyletet jelenteni kell majd az adóhatóságok felé. Ha csak a magyar, lengyel, vagy akár a cseh adatszolgáltatási kötelezettséget nézzük, akár azt is mondhatjuk, hogy ezekben az országokban akár már most is hasonló nagyságrendű adminisztrációval kell számolni. Ugyanakkor például a Magyarországon 2017. július 1-jétől bevezetendő online adatszolgáltatással és számlázással kapcsolatosan a vonatkozó kormányrendelet ismeretének hiányában még mindig nagyon sok a kérdés. Ami biztosnak tűnik, az a nem megfelelő adatszolgáltatásoknál az akár számlánként 500 000 forintot is elérő mulasztási bírság kockázata.
A témához kapcsolódó cikkek:
Áfaregisztrált adóalany immár a törvényben is: hogyan kerül a NAV látókörébe?
Kötelezettség vagy lehetőség – ki lehet pénzügyi képviselő?
NAV előtti cégképviselet – legfontosabb tudnivalók
Tipikus helyzetek – avagy mikor elkerülhetetlen az áfa regisztráció?
