2017. július 20.

Beszámoló közzététele, illetve az e-beszámoló hiányának szankciói

jovedelemtermelo-kepessegen-alapulo-modszerek

A társaságoknak az egyszerűsített éves beszámolójukat, éves beszámolójukat az üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig (normál üzleti éves vállalkozás esetén ez a dátum május 31.), illetve összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az üzleti év mérlegfordulónapját követő 6. hónap utolsó napjáig (normál üzleti éves vállalkozás esetén ez a dátum június 30.) közzé kell tenni és letétbe kell helyezni. Ezt a közzétételt és letétbe helyezést a társaságok 2016. december 1-jétől az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszeren (OBR) keresztül teljesíthetik, ahol később ezek az elektronikus beszámolók (rövidítve: e-beszámoló) visszakereshetők, megtekinthetők és letölthetők bárki számára. De ne szaladjunk ennyire előre!

Ki kötelezett elektronikus úton közzétenni és letétbe helyezni a beszámolóját?

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 154. §-a értelmében minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is) köteles az éves beszámolóját letétbe helyezni és közzétenni. Ezáltal az e-beszámoló bárki számára elektronikusan elérhetővé válik. Persze ez alól is vannak kivételek. Mentesülnek a közzététel és letétbe helyezés kötelezettsége alól például a következők:

  • a bizalmi vagyonkezelő
  • külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az anyavállalat székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, illetve, ha az anyavállalat székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.
  • ügyvédi iroda

Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi fióktelepek mentesülnek ugyan saját beszámolójuk közzététele alól, viszont az anyavállalatuk beszámolóját közzé kell tenniük, annak elkészültét követően.

Hogyan lehet az OBR-t elérni és használni?

Az Online Beszámoló és Űrlapkitöltő Rendszert az e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes honlapon keresztül lehet elérni. A rendszerbe való belépés az ügyfélkapun keresztül történik. Bejelentkezés után lehetőség van az alábbi menüpontok közül választani:

  • Beküldött beadványok és értesítések, ahol megtekinthetők és lementhetők a korábban általunk beküldött beszámolók
  • Beadvány kitöltése, ahol ténylegesen fel lehet tölteni a beszámoló adatait
  • Letöltött beadvány visszatöltése/megnyitása, ahol lehetőség van arra, hogy a korábban feltöltött és lementett (de még közzé nem tett) beszámolót visszatöltsük, és ezáltal ne kelljen megismételni az adatfelvitelt.

Az adatok feltöltése után a nyomtatványt le lehet menteni, ki lehet nyomtatni és ügyfélkapun keresztül be lehet küldeni, mely perceken belül megjelenik az elektronikus beszámoló portálon, ahol minden közzétett e-beszámoló kikereshető, letölthető és kinyomtatható.

Mit kell közzétenni, milyen adatokat kell feltölteni az OBR-be?
  • a társaság adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, KSH szám, székhely
  • a könyvelő és könyvvizsgáló (ha van) társaság adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, cím
  • a könyvelésért és könyvvizsgálatért felelős személy adatait: név, cím, regisztrációs szám
  • a beszámolót beküldő cég adatait: név, adószám, nyilvántartási szám, cím
  • a beszámolót beküldő személy adatait: név, adóazonosító, cím, képviselet minősége
  • a beszámoló aláírására jogosult személy/személyek adatait: név, adóazonosító, cím
  • a mérleget és eredménykimutatást
  • a kiegészítő mellékletet
  • az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot
  • kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést
Milyen szankciói vannak, ha egy társaság nem teszi közzé időben beszámolóját és ezért hiányzik az adott évre letölthető e-beszámoló?

Ha egy társaság késedelmesen teljesíti közzétételi, letétbe helyezési kötelezettségét, akkor mulasztási bírsággal számolhat, melynek összege 500 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabásával egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal küld egy felszólító levelet a társaságnak, amelyben 30 napos póthatáridőt tűz ki a mulasztás pótlására.

Amennyiben a társaság a fent említett póthatáridő elteltével sem pótolta közzétételi kötelezettségét, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ismét küld egy felszólító levelet a társaságnak, amelyben 60 napos póthatáridőt tűz ki a mulasztás pótlására és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot vet ki.

Amennyiben a második póthatáridőn belül az e-beszámoló még mindig nem elérhető, vagyis a beszámoló nem kerül közzétételre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törli az adózó adószámát és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A gyakorlatban az első felszólító leveleket a normál üzleti éves adózók július vége, augusztus eleje körül szokták kézhez kapni, és adófolyószámlájukon ezzel egyidejűleg megjelenik a mulasztási bírság kiszabott összege is.

Fontos még megemlíteni, hogy az OBR-en keresztül feltöltött mérleg és eredménykimutatás adatait a rendszer számszakilag is ellenőrzi, illetve figyeli például a saját tőke és jegyzett tőke arányát, a jegyzett tőke elvárható nagyságát a társaság formájához képest. Ha valamely társaságnak ezek a számai nem felelnek meg a törvényben előírtaknak, könnyen előfordulhat, hogy a cégbíróságtól szinte automatikus megkeresést kap azok rendezésére.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.