2021 decemberében az Európai Bizottság közzétette az OECD modellszabályainak az Európai Unióban való implementálását szolgáló, a globális minimumadó részleteit tartalmazó irányelv tervezetét. Az irányelv célja annak biztosítása, hogy az EU-ban működő nagyvállalatok 15%-os globális minimális effektív adókulccsal adózzanak. A javaslat tartalmaz egy módszertant a tényleges adókulcs területenkénti kiszámítására, valamint egyértelmű, jogilag kötelező szabályokat annak biztosítására, hogy a nagyvállalatok 15%-os minimális adót fizessenek minden országban, ill. területen, ahol tevékenykednek. Ahogy arról korábban már írtunk, a globális minimumadó az OECD és G20 országok nemzetközi társaságiadó-reformjára irányuló programjának második pillére.
A Bizottság javaslata követi ugyan az OECD megállapodást, de kiigazításokat tartalmaz az uniós jognak való megfelelés biztosítása és a túlszabályozás elkerülése érdekében. Így tisztán belföldi vállalatcsoportok is az irányelv hatálya alá fognak tartozni, míg az OECD 2. pillérének hatálya a multinacionális vállalatcsoportokra korlátozódik. Erre az eltérésre az EU alapvető szabadságjogainak, különösen a letelepedés szabadságának védelme érdekében van szükség.
Kikre vonatkoznak az új szabályok?
A javasolt szabályok minden olyan nagy csoportra vonatkoznak, amelyek teljes éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és amelyeknek anyavállalata vagy leányvállalata van egy EU-tagállamban.
Az effektív adókulcs kiszámítása
Az effektív adókulcs kiszámítását alapvetően a cégcsoport felső anyavállalata fogja végezni minden országra, ill. adózási területre. A társaság kijelölhet azonban egy másik társaságot is a számítások elvégzésére.
Az effektív adókulcs meghatározása úgy történik majd, hogy az adott országban tevékenykedő társaságok által az adott országban fizetett adót elosztják a társaságok jövedelmeivel. Amennyiben egy adott adózási területen az effektív társasági adókulcs a 15%-os minimum alatt van, akkor a vállalatcsoport további adót fizet, egészen addig, amíg a 15%-os effektív adókulcsot el nem éri (income inclusion rule). Ez a pótlólagos adófizetés (top-up tax) attól függetlenül érvényes minden leányvállalatra, hogy a leányvállalat székhelye olyan országban van-e, amely csatlakozott az OECD/G20 megállapodásához vagy sem.
EU-n kívüli székhely
Mi történik akkor, ha a vállalatcsoport tagjának székhelye egy olyan EU-n kívüli országban van, ahol a globális minimumadó kulcsot nem érvényesítik?
Amennyiben a társaság székhelye egy ilyen országban található, az EU-tagállamok az úgynevezett aluladóztatási szabályt (undertaxed payments rule) alkalmazzák. E szabály szerint egy adott EU-tagállam ténylegesen beszedi a csoportszinten fizetendő pótlólagos (top-up) adó egy részét, ha azok az országok, amelyekben a cégcsoporthoz tartozó egyes társaságok székhellyel rendelkeznek, a minimális adókulcs alatt adóztatják ezeket a társaságokat, és nem vetnek ki rájuk pótlólagos adót. Az EU-tagállam által a területén letelepedett csoporttársaságokra kivetett kiegészítő adó összegét a munkavállalók száma és az eszközök értéke alapján számítják majd ki.
Kivételek
A szabályok természetesen tartalmaznak kivételt is egy bizonyos összeghatárig. Az úgynevezett „de minimis kivétel” értelmében a csoport jövedelmei és nyeresége után nem kell megfizetni a pótlólagos adót abban az esetben, ha az adott országban ezek nem haladják meg a meghatározott minimális összeget, még akkor sem, ha az effektív adókulcs nem éri el a 15%-ot.
A vállalkozások jogosultak továbbá a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének legalább 5%-át és a bérköltség 5%-át is mentesíteni a pótlólagos adófizetés alól (substance carve-out).
Ezt a mentesítést az a társasági adózásban világszerte követett stratégia indokolja, amely arra ösztönzi a multinacionális vállalatokat, hogy növeljék a tevékenységük lokális anyagi feltételeinek javítását célzó befektetéseket (pl. ingatlanokba, munkaerőbe) egy adott országban. A minimumadó mentesség által így inkább olyan többletjövedelmek kerülnek megadóztatásra, amelyek jobban ki vannak téve az adótervezésnek (mint pl. immateriális javakkal kapcsolatos jövedelmek).
A mentesítésre vonatkozóan a javaslat egy tíz éves átmeneti szabályt is tartalmaz. Kezdetben a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 8%-át és a bérköltség 10%-át lehet mentesíteni. A tárgyi eszközök esetében a mentesítési kulcs az első öt évben évi 0,2%-kal, utána pedig évi 0,4%-kal csökken. A bérköltségre vonatkozó mentesítési kulcs pedig az első öt évben évi 0,2%-kal, utána pedig évi 0,8%-kal fog csökkenni.
Mi történik akkor, ha harmadik országok nem alkalmazzák az OECD szabályokat?
Az OECD megállapodás értelmében a tagok nem kötelesek elfogadni a minimumadó szabályokat, ha azonban elfogadják azokat, akkor a 2. pillérben elért megállapodással összhangban kell azt végrehajtaniuk és kezelniük. A tagoknak el kell fogadniuk azt is, hogy a többi tag alkalmazza a szabályokat. A gyakorlatban így a 2. pillér azokat a multinacionális vállalatokat is érinteni fogja, amelyek leányvállalatai olyan országokban működnek, ahol nem a megállapodott minimális adókulcsnak megfelelően történik az adóztatás. A szabályok szerint ugyanis ellenőrzik az egyes államok effektív adókulcsát, és azon vállalatokra, amelyek alacsony adókulcsú országokban működnek, pótlólagos adót vetnek ki.
Egy EU-tagállam így csoportszinten vet ki pótlólagos adót abban az esetben, ha egyes országok, ahol a vállalatcsoporthoz tartozó társaságok belföldi illetőségűek, alacsonyabb adókulcsokat alkalmaznak, mint a megállapodás szerinti minimális kulcs, és nem vetnek ki pótlólagos adót. Így a 2. pillér szabályainak nem alkalmazása nem fog védelmet nyújtani az egyes államoknak abban, hogy elkerüljék a globális minimumadó alkalmazását.
Magyar szempontból a globális minimumadó kapcsán érintett cégek száma egyelőre igen alacsony, a nemzetközi porondra lépő, de a globális mérettől elmaradó cégeknek szerencsére nem kell alkalmazniuk ezeket a szabályokat. A multilaterális egyezmény változásai azonban szükségessé teszik majd a jogszabályváltozások folyamatos figyelését, és a globális adókalkulációk komplexitása is kihívást jelent majd. A multinacionális cégek pénzügyi vezetőinek mindenképpen érdemes adószakértővel konzultálniuk a globális minimumadó kapcsán, kérdéseivel forduljon Ön is bizalommal hozzánk!
