Az idei nyár két fő sporteseménye a németországi futball-Európa-bajnokság és a párizsi olimpiai játékok. Az ilyen nagy jelentőségű, külföldi sportrendezvényre szóló jegyek árai, azok hozzáférhetőségei vagy az utazások egyéb költségei azonban sok esetben túl magasak azok számára, akik élőben szeretnék követni ezeket a mérkőzéseket, versenyeket. Erre a problémára lehet megoldás, ami nem mellesleg még a munkáltatói márkaépítésben is jelentőséggel bír, hogy a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen juttathat a Sporttörvény hatálya alá tartozó rendezvényre szóló belépőjegyet vagy bérletet a munkavállalói számára. Alkalmazhatóak-e azonban ezek a szabályok a külföldi sportrendezvényre szóló jegyek esetében, vagyis a fenti két eseményre is? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Ki adhat ilyen juttatást és milyen mértékben?
Az Szja törvény szerint a munkáltató vagy kifizető adóévente legfeljebb a minimálbér összegéig adhat adómentesen ugyanazon magánszemélynek a Sporttörvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet. Ez a lehetőség már korábban is fennállt, de 2019 előtt értékhatár nélkül lehetett ilyen jegyeket és bérleteket juttatni a munkavállalók számára. A minimálbér, mint felső korlát 2019-ben jelent meg. Az adómentességnek azonban szigorú feltételei vannak.
Milyen külföldi sportrendezvényre szóló jegyek adhatók adómentesen?
Önmagában az a tény, hogy egy adott mérkőzés külföldön kerül megrendezésre, nem jelent problémát, hiszen az adómentesség akár külföldi sportrendezvényre szóló jegyek juttatásakor is alkalmazható. Ugyanakkor – ahogy az a NAV április 5-én közzétett tájékoztatójában is szerepel – az Szja törvény szerinti adómentesség feltételeinek kizárólag az alábbi juttatások felelnek meg:
- Az olyan külföldi sportrendezvényre szóló jegyek juttatása, amelyek magyar klubcsapat vagy nemzeti válogatott részvételével, de külföldi helyszínen megrendezett mérkőzésekre szólnak, mivel ezek szervezésében az illetékes magyar szövetség vagy sportszervezet mindenképpen részt vesz;
- Az olyan eseményre szóló jegyek juttatása, amely kizárólag külföldi résztvevőkkel zajlik, de Magyarországon szervezték, mivel az illetékes magyar szövetség vagy sportszervezet ezek szervezésében is mindenképpen részt vesz;
- az olyan versenyrendszerben lebonyolított eseménysorozatra vagy annak valamely mérkőzésére szóló jegy, bérlet juttatása, amelyik szerepel a magyar szövetség versenynaptárában, azon magyar egyéni résztvevő vagy csapat indul, de esetleg arra a szintre (például a döntőre, elődöntőre) a magyar résztvevő már nem jut el, amelyre a jegyet előzetesen megvásárolták.
A NAV értelmezése szerint tehát a 2024-ben megrendezendő, németországi labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseire, valamint a párizsi olimpia eseményeire jogszerűen adhat a munkáltató, kifizető belépőjegyet a 2024-re érvényes minimálbér, azaz 266 800 forint összegéig, adómentesen. Az olimpián bármelyik esemény látogatható, hiszen egy sok sportágat átfogó, egységes rendezvényről van szó. Vagyis nem lehet feltételként szabni, hogy csak olyan sportág eseménye látogatható, ahol magyar versenyző vagy csapat elindult. Ebből kifolyólag tehát adómentesen adható belépő akár a magyar résztvevők nélkül tartott sportágak olimpiai eseményeire és a nyitó vagy záró ünnepségre is.
Az adómentesség további feltételei
Amint az a NAV tájékoztatásából is kiderül, fontos, hogy a belépőjegyet, a bérletet a munkáltató, kifizető vásárolja meg, és erről a nevére kiállított számlával rendelkezzen. Amennyiben a jegyet a magánszemély veszi meg, a számlát a munkáltató, kifizető nevére kell kérnie.
Ha azonban a digitális belépők megvásárlásáról bármilyen okból csak a magánszemély nevére állítható ki számla, annak megtérítése költségtérítésnek, nem pedig munkáltatói, kifizetői juttatásnak számít, így az nem felel meg az adómentesség feltételeinek. Amennyiben a munkáltató megtéríti az így megvásárolt jegy árát, a kifizetett összeg a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként, kifizetői kifizetés esetén pedig egyéb jövedelemként lesz adóköteles.
Jó tudni azt is, hogy az ingyenesen kapott jegyek pénzre történő átváltása kizárt, a munkáltató által a minimálbért meghaladóan adott juttatás pedig munkabérként adóköteles. A külföldi sportrendezvényre szóló jegyek kapcsán felmerülő utazási költségek vagy szállás díjának átvállalása a felek közötti jogviszonyra tekintettel szintén munkaviszonyból származó jövedelem, amit 15% személyi jövedelemadó, szochó- és járulékkötelezettség terhel. Arra is figyelni kell, hogy az üzleti utakkal egybekötött, kellemest a hasznossal kombinált meccslátogatás során kockázatos az utazási, vagy szállásköltségek adómentes juttatásként történő kezelése.
Ha bármilyen kérdésük lenne a külföldi sportrendezvényre szóló jegyek juttatásával vagy bármilyen más juttatási forma alkalmazásával kapcsolatosan, adószakértőink természetesen szívesen állnak rendelkezésükre.
