Bár már a beszámoló elkészítési, elfogadási és közzétételi folyamat finisében vagyunk, nem árt egy-két újkeletű szakmai szempontra figyelemmel lenni.
Mint már ismert, 2016. január 1-jei hatállyal változott a számviteli törvény abban a tekintetben, hogy a tulajdonos által elhatározott osztalék nem kerül kimutatásra az előző évi (jelen esetben 2016. évi) beszámolóban, hanem azt a döntés évében eredménytartalék csökkenésként kell elszámolni. Ezen változások számviteli vetületéről a „Miből fizethető ki az osztalék?” című cikkben korábban már részletesebben beszámoltunk. Az e mögött meghúzódó törvényi változásoknak azonban további kihatásai vannak a kiegészítő melléklet közzétételeire és a beszámolót elfogadó tulajdonosi határozatokra, amelyekre az osztalékfizetés meghatározásánál érdemes odafigyelni.
Mire kell ügyelni a beszámoló elfogadásakor?
Továbbra is csak a beszámoló elfogadásakor lehet osztalékról dönteni. Az adózott eredmény felhasználásáról azonban már nem szükségszerű nyilatkozni, hiszen az adózott eredmény az osztalékról szóló döntéstől függetlenül a következő év könyvviteli nyitásakor először az eredménytartalékba kerül, és majd csak az osztalékról szóló döntés napjával csökkenti le a társaság eddig felhalmozott eredményét, az eredménytartalékot. E tekintetben már nem helyénvaló év végi adózott eredmény felhasználásról vagy eredményfelosztásról beszélni.
Osztalékfizetés – mikor, mi fizethető ki?
Osztalékként az előző évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki. A korábbi szabályozás éppen fordítva határozta ezt meg. Akkor a tárgyévi adózott eredményt, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményt lehetett kifizetni osztalékként. Ennek a nüánsznyinak tűnő változásnak azonban a beszámoló elfogadásáról készült határozatban is vissza kell köszönnie.
A beszámolót elfogadó határozat javasolt változásai
A törvényi változások miatt a következő szövegezésbeli módosításokat javasoljuk a beszámolót elfogadó határozatokra nézve:
- Már ne használjuk a mérleg szerinti eredmény megnevezést, helyette az adózott eredményt érdemes szerepeltetni a tevékenység eredményességének mérőszámaként.
- Nem pontos megfogalmazás, hogy a tulajdonos az adózott eredmény eredménytartalékba történő helyezéséről dönt, mert ez a számviteli törvény előírása, és már nem döntési lehetőség.
- Nem elsősorban adózott eredményből fizet osztalékot a társaság. Elegendő az a megfogalmazás, hogy az osztalék tulajdonos XXX ezer forint összegű osztalékról döntött. Valójában eredménytartalékból fizet osztalékot a társaság, mert a pozitív előző évi adózott eredményt számvitelileg el kell számolni eredménytartalék növekedésként az üzleti év első napján (2017. január 1-jén), és például egy 2017. május 15-ei osztalékdöntéskor már az eredménytartalékot kell csak lecsökkenteni az alapítókkal szembeni osztalékfizetési kötelezettséggel.
- Ha osztalékfizetés ügyében nem születik döntés a tulajdonosok körében, akkor a következő szövegezést javasoljuk: A társaság tulajdonosai a beszámoló elfogadásakor nem döntöttek osztalék kifizetéséről.
Mit kell szerepeltetni ezzel kapcsolatban a kiegészítő mellékletben?
A számviteli törvény alapján a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot. Ez az előírás valamelyest ellentmondásban van a fent leírtakkal és a törvény azon előírásával, hogy az eredménytartalék fizethető ki osztalékként, ami kiegészíthető az előző évi pozitív adózott eredménnyel, és nem az adózott eredményt kell felosztani, mint korábban. Abból indulunk ki, hogy a törvényalkotó szándéka arra vonatkozik, hogy a menedzsment eredményfelhasználásra vonatkozó javaslatát kell bemutatni a beszámolóban, hiszen a tulajdonos osztalékól szóló döntéséhez a menedzsment terjeszti elő a javaslatot.
Mi a kiegészítő melléklet ilyen tartalmú közzététele kapcsán is a fent leírtakat javasoljuk, azaz elegendő arról informálni a beszámoló felhasználóit, hogy a menedzsment XXX ezer forint osztalék kifizetését javasolja. Amit mindenképpen indokolt kiegészíteni azzal, hogy a menedzsment javaslata tulajdonosi jóváhagyással még nem bír. Tekintettel arra, hogy ez a javaslat nem a végleges osztalékfizetés tényéről szól, és a tényleges osztalékról szóló döntés csak a beszámoló elkészítése után születik meg, a javaslattól a tulajdonosi határozatban el is lehet térni, és mivel már nem kerül bele az osztalék a beszámolóba, csak a tulajdonos beszámolót elfogadó határozatába, önmagában a menedzsment javaslatának szerepeltetése a beszámolóban akár félrevezető is lehet. Ezért azt javasoljuk, hogy inkább óvatosan és körültekintően kerüljön megfogalmazásra a kiegészítő melléklet osztalékjavaslattal kapcsolatos közzététele.
