A Magyarországon tevékenységüket kezdő, de magyar céget alapítani még nem szándékozó külföldi cégek esetében általában két kérdéssel fordulnak hozzánk. Az egyik kérdés arra irányul, hogy a tevékenységük keletkeztet-e állandó telephelyet (társasági adó telephely) Magyarországon nyereségadó szempontból. A másik kérdés pedig arról szól, hogy az OECD BEPS akciói és az EU adóelkerülés ellen irányuló lépései vajon hogyan fognak Magyarországon a gyakorlatban is érvényesülni.
Társasági adó telephely – a magyar definíció
Korábbi cikkünkben már részleteztük az áfa célú telephely definícióját, és azt is, hogy mivel jár egy áfa telephely létesülése. A magyar társasági adóról szóló törvény definíciója eltér az áfa telephely definíciójától. A telephely eszerint egy olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben, vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja. Az OECD Modellkommentárral összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a magyar definíció összhangban van a Modellkommentár definíciójával és magyarázatával, és a magyar szabályozás is felsorolja azon kiegészítő tevékenységeket, amelyek nem keletkeztetnek telephelyet.
Természetesen az, hogy keletkezik-e társasági adó telephely, függ attól is, hogy a külföldi cég milyen tevékenységet végez Magyarországon. Nem elsődlegesen adókérdés, de azt is fontos megvizsgálni, hogy a külföldiek magyarországi letelepedéséről szóló törvény rendelkezései alapján a tevékenység jellege szükségessé teszi-e például cég, vagy legalább fióktelep alapítását. Leggyakrabban az építőipari tevékenységgel, az üzletkötői/ügynöki tevékenységgel, valamint a raktározással és az abból történő termékértékesítésekkel kapcsolatosan merülnek fel állandó telephely kérdések. Építés esetén már 3 hónap is telephelyet keletkeztet a magyar szabály alapján. Az ügynökök tevékenysége telephelyet keletkeztet, amennyiben szerződést köthetnek Magyarországon a külföldi cég nevében. Ugyanakkor nem minősül telephelynek például egy raktár, amennyiben arról elmondható, hogy kizárólag előkészítő és kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából tartják fent.
EU és OECD kezdeményezések
A magyar szabályozást a nemzetközi egyezmények rendelkezései felülírják. Így például egy német cég akár 11 hónapon keresztül is végezhet Magyarországon építési szerelési tevékenységet a hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján. Mindez persze fordítva is igaz, egy magyar építőipari cégnek sem kell még nyereségadót fizetnie egy 11 hónapos német építkezés során Németországban. Az EU ajánlásai arra bátorítják az EU tagállamait, hogy a BEPS kezdeményezéssel összhangban vizsgálják felül az eddigi telephely definíciókat, azzal a céllal, hogy kezelni tudják azokat a helyzeteket, amelyekben egyes cégek kihasználják a definíció gyengeségeit, annak érdekében, hogy a tevékenység végzésének államában elkerüljék a társasági adó telephely regisztrációt.
A BEPS 7. akciópontjához egy egyeztetés tárgyául szolgáló iránymutatást dolgozott ki az OECD 2016-ban (Public Discussion Draft – Additional Guidance on the Attribution of Profits to Permanent Establishments 4 July – 5 September 2016). A 40 oldalas anyag főleg a függő ügynökök és a raktárak tekintetében mutatja be példákon keresztül az OECD szigorúbb álláspontját. Amennyiben az új szabályokat a gyakorlatban alkalmazni kell majd, abban az esetben a globálisan működő gazdálkodók adminisztrációs terhei minden bizonnyal meg fognak nőni, és egyúttal nem lesz egyszerű annak meghatározása, hogy az adott ügyleten elért nyereség, mint adóalap milyen arányban fog megoszlani az az anyavállalat és a telephely között. A magyar oldalon jelenleg még nem látható az, hogy a fenti kezdeményezéseket milyen módon fogják a gyakorlatba átültetni.
Mivel jár egy magyar társasági adó telephely?
Mindenekelőtt többlet adminisztrációval. Amennyiben tisztáztuk, hogy telephely keletkezett, abban az esetben a magyar adóhatóság (NAV) felé be kell jelenteni az állandó telephelyet, és adószámot kell kérni. Amennyiben már korábban létező magyar áfa regisztráció esetében szükséges a társasági adó szempontú regisztráció, abban az esetben ezt a változást jelenteni kell, de a külföldi társaság nem kap új, csak a társasági adó tekintetében használható adószámot. Az állandó telephely regisztráció adóbevallási kötelezettséget is maga után vonz. A bejelentkezés elmulasztása mulasztási bírságot válthat ki. Alapesetben 500 000 forintig, azaz körülbelül 1 600 euróig terjedhet ez a bírság, és külön mulasztási bírság kerülhet kivetésre a be nem adott bevallások kapcsán. A telephely által fizetendő adó kalkulációja során figyelemmel kell lenni a magyar szabályozás speciális, ügyviteli költségekkel, ráfordításokkal kapcsolatos adóalap módosító tételeire, és a transzferár szabályokra is. A helyes adóalap meghatározás kulcsfontosságú, hiszen egyik érintett ország adóhatósága sem mond le szívesen az adóbevételekről, a be nem fizetett adók tekintetében pedig nem bánnak kesztyűs kézzel az adózókkal. Mindezek alapján a telephely regisztráció, és annak adóalapjának kalkulációja során javasoljuk, hogy vegyék igénybe adótanácsadóink közreműködését.
