Leggyakrabban a beszámoló elkészítésekor merül fel a passzív időbeli elhatárolások és céltartalék kérdése. Mindkét esetben egy kötelezettség jellegű tételről beszélünk, amely a vállalkozások eredményét terheli, azonban több különbség is van közöttük. Amennyiben a vállalkozás esetleg német számviteli előírások alapján készíti a jelentéseit, akkor további eltérésekre kell tekintettel lennünk.
A több üzleti évet érintő költségek felosztása
Az egyik számviteli alapelvünk kimondja, hogy a több üzleti évet is érintő költségeket meg kell osztani olyan arányban, ahogy az arányosan az üzleti évet terheli. A gyakorlatban a passzív időbeli elhatárolások jelentős részét a fordulónap után érkezett szállítói számlák teszik ki. Fontos ismérve a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott költségeknek és ráfordításoknak, hogy azok összege ismert, a vállalkozás által jóváhagyott. Az ilyen jellegű elhatárolások a német előírások szerint egyéb kötelezettségként kerülnek kimutatásra, így a jelentésekben, kimutatásokban ezek átsorolása szükséges. A passzív időbeli elhatárolás jellegű tételek a társasági adóalap számításnál alapesetben elismertek, hacsak maga a költség nem olyan jellegű, ami miatt az mégsem elszámolható.
Mikor kötelező a céltartalék képzése?
A vállalkozásoknak céltartalékot kell képezniük várható kötelezettségeikre, valamint olyan várható, jelentős és ismétlődő költségeire, amelyek felmerülése valószínűsíthető, de összegük vagy a felmerülés időpontja még bizonytalan. A német szabályok a céltartalék képzés ismérveit hasonlóképpen állapítják meg, ebben nincs eltérés a magyar számviteli szabályokhoz képest. Eltérés van azonban abban, hogy mely ráfordításokra kötelező céltartalékot képeznünk a magyar vagy a német szabályozás alapján. Például, míg a magyar előírások szerint az éves adók fizetendő összegét a kötelezettségek között mutatjuk ki, addig a német könyvelés az adó meg nem fizetett részére céltartalékot képez. További eltérés mutatkozik a magyar és a német szabályok között a céltartalék feloldásával kapcsolatban. A magyar előírások szerint a céltartalékot minden esetben egyéb bevételekkel szemben oldjuk fel. A német szabályozás azonban különbséget tesz három eset között, aszerint, hogy a ténylegesen felmerült ráfordítás megegyezik, magasabb vagy alacsonyabb a céltartalék összegénél. Amennyiben az összeg megegyezik, akkor a céltartalék feloldása a kötelezettségekkel szemben kerül könyvelésre, bevételt és ráfordítást nem érint. Magasabb vagy alacsonyabb összegben képzett céltartalék feloldása esetén a különbözetet elkülönített főkönyvi számlán kell kimutatni.
Mi a teendő konszern jelentések készítésénél?
Konszern jelentés készítés esetén eredménykimutatásban történő átkönyvelésekkel kell korrigálnunk a különbözetet. A magyar szabályozás szerint a céltartaléknak nincs hatása az adóra, hiszen azzal az adóalapot kötelezően korrigálni kell. Mivel a német szabályozás szerint a céltartalék képzés alapesetben nem jár adóalap korrekcióval, ezért a német adóhatóság szigorúan vizsgálja az eltérő összegű céltartalékok jogosságát, hiszen az az évek közötti eredményátcsoportosításra utalhat.
Fontos a törvényi szabályozás ismerete
Az összehasonlítás elsősorban költségekre és ráfordításokra vonatkozik, ugyanakkor fontos tudnunk, hogy időbeli elhatárolást és céltartalékot nem csak költségekre, de bevételekre és egyéb speciális, a számviteli törvény által szabályozott esetekben is kell képeznünk mind a magyar mind a német beszámoló vagy jelentés készítésekor.
KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:
