Mi lehet a közös pont a tavalyi évet tekintve Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Franciaország és az USA esetében? Mind az öt ország növelte a Magyarországon bejelentett munkavállalóinak számát 2016-ban, az azt megelőző, 2015-ös évhez képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég elkészült, A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai című tanulmánya szerint a tavalyi évben összesen 10 553 külföldi munkavállalót jelentettek be Magyarországon.
A toplistát továbbra is két szomszédos ország vezeti – Románia 4 201, illetve Szlovákia 1 167 munkavállalóval –, őket követi az Egyesült Királyság 793, majd a több helyet is előre ugró Ukrajna 789 fővel. 2016-ban is stabilan növekedett ugyanakkor a Németországból (358), Hollandiából (128), illetve Ausztriából (68) érkező munkavállalók száma.
Expat munkavállalók többnyelvű adminisztrációja
Számok, emberek, karrierek. Ahhoz, hogy fent említett hölgyek, urak más országban is meg tudják állni a helyüket, a hátuk mögött nagy valószínűséggel komoly szakmai teljesítmény és több éves tapasztalat áll. És igen, ha Ön ezeket a sorokat olvassa, akkor minden bizonnyal tisztában van vele, hogy minden egyes expat mögött kell, hogy legyen munkaügyekben, adózásban, társadalombiztosításban járatos, jól teljesítő csapat is.
Magyar munkavállalóként hellyel-közzel eligazodunk a magyarországi adózási és társadalombiztosítási jogszabályok között, de az expat munkavállalók cégünk pénzügyi és HR-vezetőit is komoly feladat elé állítják. Kétnyelvű munkaszerződés, kettős adózás elkerülése, uniós társadalombiztosítási szabályok, hogy csak néhány sarkalatos pontot említsünk a témát illetően.
Mik a prioritások?
Az elmúlt évtizedek szakmai tapasztalata alapján három stratégiai pontot jelölnék meg, amire kiemelten érdemes fókuszálnunk:
- Státusz meghatározása
Először is hagyjunk bőségesen időt expat munkavállalónk alkalmazásával kapcsolatos jogi, adózási és társadalombiztosítási státusz pontos megállapítására!
Külföldi állampolgárok hazánkban csak meghatározott feltételek mellett dolgozhatnak. Főszabály szerint a munkavállalás engedélyköteles, de léteznek kivételek, amelyek vagy a tevékenységhez, vagy az adott személyhez kapcsolódnak.
A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok lényegében két kategóriát különböztetnek meg, különválasztjuk az európai gazdasági térségbeli, illetve a harmadik országbeli állampolgárok csoportját.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők magyarországi munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre. A foglalkoztató azonban ekkor is köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes, állami foglalkoztatási szervnek bejelenteni az engedélymentesen foglalkoztatott külföldi munkavállalók alkalmazásának megkezdését, illetve megszűnését. Ezen szabály alól azonban kivételt jelent a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi foglalkoztatása, ha ezeket a személyeket az Európai Gazdasági Térség államában letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében küldi magyarországi foglalkoztatóhoz. Harmadik ország állampolgárainak a foglalkoztatása továbbra is engedélyezési kötelezettség alá esik.
- Adójogi illetőség, társadalombiztosítás
Határozzuk meg időben leendő expat munkatársunk adójogi illetőségét, valamint nyugdíj- és egészségbiztosításának lehetőségeit! Meg kell vizsgálnunk a magyar szabályozást, ám a legtöbb esetben a hazai szabályozást felülíró, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket kell alaposan megismernünk ahhoz, hogy az adójogi illetőség egyértelműen megállapítható legyen. A Magyarországon munkát vállaló külföldiek esetében, ha a munkavállaló belföldinek minősül, a magyar cég fizet járulékot. Közeli hozzátartozóik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel külön kötött megállapodás alapján részesülhetnek ellátásban.
- Bejelentési és bevallási kötelezettségek
Tisztázzunk minden olyan adminisztratív részletet, bejelentési és bevallási kötelezettséget, ami nélkülözhetetlen a külföldi munkavállaló alkalmazásához!
Az elmúlt évek gyakorlatából az is látszik, hogy megéri pontosan eljárni a külföldi – különösen a harmadik országbeli – munkavállaló bejelentését illetően. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási, munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatja az adott cég, úgy kötelezhetik központi költségvetésbe történő befizetésre a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény alapján.
A befizetési kötelezettség pedig a céget annyiszor terheli, ahány expat munkavállaló kapcsán az engedély nélküli foglalkoztatást megállapították. Ilyen esetekben a befizetendő összeg sem elhanyagolható. Az engedély nélkül alkalmazott harmadik országbeli munkavállaló esetén a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér négyszerese, de legalább a minimálbér nyolcszorosának megfelelő összeg lesz a központi költségvetésbe történő befizetés mértéke.
Ehhez a témához komoly szakértői tapasztalat szükséges. A külföldiek munkavállalásáról szóló további cikkeinkben kollégáim a következő hetekben kísérletet tesznek a legfontosabb teendők ismertetésére.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓNK:
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAGUNK:
