A Kihívások a gazdasági társaságok átalakulása során című cikkünkben egy általános megközelítést kaphattak az átalakulásokról, Az álalakulások menete című összefoglalóban jellemzően jogi előírásokat, határidőket és a menetrendet ismertettük az átalakulásokkal kapcsolatban, míg Az átalakulások számviteli feladatai cikk az ezzel kapcsolatos számviteli teendőket részletezte. A gazdasági társaságok átalakulása számos adózási kérdést is felvet. Aktuális cikkünkben ennek járunk utána.
A gazdasági társaságok átalakulását számtalan tényező, gazdasági szükségszerűség idézheti elő, viszont egy biztos: mindig érdemes az átalakulás adózási vetületét is mérlegelni az átalakulásról hozott döntés előtt.
Milyen adónemekre kell ügyelni az átalakulás során?
Az átalakulások kapcsán elsősorban a társasági adót és a vagyonszerzési illetéket kell megvizsgálnunk. Az adózási előnyök annyiban leegyszerűsíthetők, hogy az átalakulások során többségük a kedvezményezett átalakulás fogalomköréhez kapcsolódik. A kedvezményezett átalakulás teljesülése számos feltételhez kötött.
Mit jelent a kedvezményezett átalakulás?
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. Törvény (továbbiakban társasági adó törvény) szabálya szerint a kedvezményezett átalakulás olyan átalakulás (ideértve az egyesülést és a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha
- a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
- szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
- az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.
2017-től egy újabb szigorítást is tartalmaz a jogszabály ezzel a kapcsolatban. Akkor minősíthető kedvezményezettnek az átalakulás, ha valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, és ennek tényét már az adózó köteles bizonyítani.
A lehetőség alkalmazásának további feltételeit határozzák meg a társasági adó törvény adóalap módosításának különös szabályai. Ezek alapján a kedvezményezett átalakulás további feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése tartalmazza az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy adóalapját az átalakulást követően úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg, illetve az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván; továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
Mik a kedvezményezett átalakulás adózási előnyei?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény és az illetékről szóló törvény adókedvezményeket biztosít a kedvezményezett átalakulások választása és feltételeinek teljesülése esetére.
Társasági adó vonatkozásában az egyik nagy előny, hogy az átalakulás során alkalmazott piaci értékelés révén keletkező átértékelési különbözeteket nem kell leadózni a jogelődnél az átalakulás napjára készített adóbevallásban. Ez valójában egy adóhalasztást jelent, mert a jogutód adóalap csökkentő tételeit majd úgy kell meghatározni, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Vagyis az adóalap csökkentő tételek a piaci átértékelés előtti értékekből indulnak ki, míg a növelő tételek az újraértékelt könyv szerinti értékekből. Így összességében az átalakuláskor meg nem fizetett átértékelési különbözet után fizetendő társasági adó az eszköz hasznos élettartama alatt szétterítve kerül megfizetésre.
A másik jelentős kedvezmény, hogy a kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Az illetékmentesség az adózót akkor is megilleti, ha az átalakulás a kedvezményezett átalakulás általános feltételeinek megfelel, de nem teljesülnek a társasági adó törvény adóalap módosításának ezzel kapcsolatos különös szabályai.
Mi a helyzet a jogelőd elhatárolt veszteségeinek felhasználhatóságával?
Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségéből a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában részesül.
Az átalakulás kapcsán átvett elhatárolt veszteség felhasználásának feltételei:
- Az átalakulás során a jogutódban többségi befolyást olyan tulajdonos szerez, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben ilyen befolyással az átalakulást megelőzően már rendelkezett.
- A jogutód az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez, kivéve, ha két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
- Adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra a jogutódnál, amilyen arányt a tovább folytatott tevékenység adóévi bevétele a megelőző három adóév átlagos bevételében képvisel.
Mi a szerepe a NAV-nak az átalakulás során?
Az átalakulás cégbírósági bejegyzésnek feltétele, hogy az adóhatóság (NAV) tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy nincs folyamatban adóhatósági eljárás a társasággal szemben. Tájékoztatás hiányában az átalakulási kérelem benyújtásától, illetve a cégiratok teljeskörű cégbírósági rendelkezésre állásától számított 90. napon az átalakulás bejegyezhető.
Fentiekből kiindulva a gazdasági társaságok átalakulása adózási szempontból is nagyon összetett folyamat, körültekintő megtervezéséhez és kivitelezéséhez érdemes szakértők bevonását mérlegelni.
