2017. november 9.

A szabadság kiadása tárgyéven túl

A szabadság kiadása tárgyéven túl

Az év vége közeledtével a munkáltatóknál felmerül az a nagyon fontos kérdés, hogy milyen esetekben vihető át a következő évre a tárgyévben ki nem adott szabadság. A munkavállalót megillető szabadság két részből tevődik össze: az alapszabadságból és a pótszabadságból. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, a pótszabadság életkortól függően legfeljebb 10 munkanap egy évben.

A Munka Törvénykönyve főszabályként úgy rendelkezik, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A szabadság kiadása szempontjából fontos szabály, hogy annak időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Eltérő megállapodás hiányában a szabadság kiadása úgy történik, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Amikor a szabadság kiadása nem a tárgyévben történik

A szabadság tárgyévben történő kiadásától az alábbi esetekben térhet el a munkáltató:

  • Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, abban az esetben lehetőség van arra, hogy a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-éig adja ki.
  • Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt a szabadság kiadása akadályba ütközött, az akadályoztatás megszűnésétől számított 60 napon belül a szabadság kiadását meg kell kezdeni. Nem lehetséges a szabadság kiadása abban az esetben, ha a munkavállaló valamilyen ok miatt mentesül a munkavégzés alól. Ilyen ok például a hosszú betegség miatti keresőképtelenség, a fizetés nélküli szabadság (amely alatt a munkavállaló például GYED-ben részesül) vagy a munkavállaló személyét érintő más elháríthatatlan akadály.
  • Lehetőség van arra, hogy a munkáltató a tárgyév szabadságából 5 napot a következő évben adjon ki. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és megszakítás nélkül a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
  • Az életkor szerint járó pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig kiadhatja a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a két fél írásban megállapodik.
  • Az esedékesség évét követő év március 31-éig adható ki a szabadság legfeljebb egynegyede, amennyiben a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt arra a kollektív szerződés felhatalmazást ad. Ebbe a körbe tartozik a baleset, az elemi csapás vagy súlyos kár, valamint az életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása. Kivételesen fontos gazdasági érdek lehet, ha cég a szabadság kiadásával a fizetőképességét nem tudná fenntartani, vagy annak fenntartása érdekében a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére kényszerülne.
Mi a jogsértés és mi a következménye?

A munkáltató nem hivatkozhat a saját munkaszervezésére a szabadság kiadásának elmulasztásakor. A szabadság tárgyévet követő kiadása jogellenes lesz abban az esetben, ha nem a fent említett okok miatt történik. A szabadságot főszabályként pénzben megváltani nem lehet, kivéve abban az egy esetben, amikor a munkavállaló munkaviszonya megszűnik. Ilyenkor az arányos, ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani.

Azért is fontos, hogy a munkáltatók tisztában legyenek ezekkel a szabályokkal, mert a munkaügyi hatóság nagyon szigorúan ellenőrzi a szabadságra és annak kiadására vonatkozó rendelkezések betartását. A szabadság kiadása kapcsán elkövetett legsúlyosabb jogsértések munkaügyi bírság kiszabását vonhatják maguk után, amelynek összege főszabály szerint 30 ezer forinttól akár 10 millió forintig is terjedhet.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.