Az átalakulás adózása, avagy a kedvezményezett átalakulás című cikkünkben korábban már általánosságban kitértünk a gazdasági társaságok átalakulása során felmerülő adózási kérdésekre. Most ennek a témakörnek a gyakorlati feladatait mutatjuk be.
Ha egy gazdasági társaság átalakulása esetén mérlegeltük, hogy az átalakulás megfelel-e a kedvezményezett átalakulások feltételeinek, számos további teendő akad az adókedvezmények érvényesítése érdekében vagy annak következtében.
Mire kell ügyelni a kedvezményezett átalakulások választása esetén?
Ha élni kívánunk ezzel az átalakulások során érvényesíthető adókedvezménnyel, meg kell vizsgálnunk a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban társasági adó törvény) általános és különös feltételeit. Ha eszerint a kedvezményezett átalakulások választásának nincs különösebb akadálya, a következők teendők merülnek fel.
A társasági adó törvény adóalap módosításának különös szabályai két fontos szabályt írnak elő a jogutód számára kedvezményezett átalakulások választása esetén. Egyrészt a jogutód társasági szerződésébe bele kell foglalni az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy adóalapját az átalakulást követően úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg, illetve az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván. Továbbá a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a döntését az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
Melyik adónem szerinti mentességgel kívánunk élni?
Fontos mérlegelni, hogy az átalakulás során mely adónemek mekkora terhet jelentenek majd. A következő kérdésekkel kell ennek kapcsán foglalkoznunk:
- Rendelkezik a társaság az átalakulás során illetékkötelezettség alá eső ingatlannal és/vagy ingósággal?
- Szeretnénk piaci értéken értékelni az átalakulás során az eszközeinket és kötelezettségeinket?
Az ezen kérdésekre adott válaszok tükrében meg kell különböztetnünk azokat az eseteket, amelyekben a társasági adó adónemben is szeretnék élni a kedvezményezett átalakulások adta adóelőnyökkel, illetve amelyekben csak az átalakulás során felmerülő illetékmentesség a cél.
Korábbi cikkünkben felhívtuk arra a figyelmet, hogy az illetékmentességhez elegendő a kedvezményezett átalakulás általános feltételeinek megfelelni, de nem szükséges a társasági adó törvény adóalap módosításának ezzel kapcsolatos különös szabályait is figyelembe venni.
Így valójában, ha a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a döntését az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak, attól függően, hogy a társasági szerződése tartalmazza-e a fent említett kötelezettségvállalást, társasági adóban és az illeték esetében is adókedvezménye, illetve mentessége lesz. Ha a társasági szerződésben nem szerepel a kötelezettségvállalás, akkor csak az illetékmentességgel élhet. A következőkben bemutatjuk, milyen jelentősége van ennek a jogutód jövőbeli társasági adó adóalap módosító tételei szempontjából.
Milyen alapesetek fordulhatnak elő az átalakulások következtében a jövőbeli adóalap módosító tételek esetében?
Annak megfelelően, hogy a kedvezményezett átalakulások során melyik adónemre vagy adónemekre szeretnénk kedvezményeket érvényesíteni, a következő esetek alakulhatnak ki:
- könyv szerinti értéken történő nem kedvezményezett átalakulás,
- piaci értéken történő nem kedvezményezett átalakulás,
- piaci értékelés a kedvezményezett átalakulás során,
- könyv szerinti értéken történő kedvezményezett átalakulás kötelezettségvállalással,
- könyv szerinti értéken történő kedvezményezett átalakulás kötelezettségvállalás nélkül.
Mivel a tárgyi eszközök esetében a leglátványosabb a változás, ezen eszközcsoporton keresztül mutatjuk be az átvett eszközök révén keletkező hatásokat a jogutódnál.
1. Amennyiben könyv szerinti értéken történő, nem kedvezményezett átalakulással van dolgunk, annyi változás lesz a korábbiakhoz képest, hogy az eszköz leírása újraindul, azzal az egy eltéréssel, hogy az átalakuláskori nettó érték lesz az eszköz új bruttó értéke – hasonlóan, mint egy beszerzés esetén.
2. Amennyiben nem kedvezményezett átalakulásról lenne szó, és az átalakuló él a piaci értékeléssel, akkor az átértékelési különbözetet, azaz az új bruttó érték és az adótörvény szerinti nyilvántartási érték különbözetét az átalakulás során le kell adózni. Ez esetben az új, megváltozott (piaci) bruttó érték után indul az eszköz számviteli és adójogi leírása is.
3. Kedvezményezett átalakulás és piaci értékre történő értékelés esetén az átértékelési különbözetet az átalakulás során nem kell leadózni, viszont a tárgyi eszköz adójogi leírása teljesen el fog térni a számviteli leírástól, mind a bruttó érték mind a hátralévő eszköz élettartam tekintetében. Arra vállaltunk ugyanis kötelezettséget, hogy az adóalapot az átalakulást követően úgy határozzuk meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Azaz a számviteli értékcsökkenést a megváltozott bruttó érték alapján és teljesen újrainduló eszköz élettartammal számoljuk, míg az adójogi leírásnál a jogelődét kell folytatni.
4. Ha az átalakuló nem él a piaci értékelés lehetőségével, de eleget tesz a kötelezettségvállalásnak, akkor az átalakuláskori könyv szerinti érték lesz az új számviteli bruttó érték, míg az adójogi leírást a jogelőd nyilvántartásai alapján kell folytatni. Mint látható, itt is változik a számviteli értékcsökkenés, hiszen az átalakuláskori nettó érték lesz az eszköz új bruttó értéke.
5. Az utolsó esetben, amikor az átalakuló könyv szerinti értéken történő kedvezményezett átalakulást választ, de kötelezettségvállalás nélkül, akkor csak illetékmentességgel élhet. Ez esetben az első pontnak megfelelően kell eljárnunk, azaz az átvett eszköz leírása mind számviteli, mind adójogi értelemben újraindul a jogutódnál.
Fentiekből látható, hogy a választási lehetőségektől függően nagyon különbözőképpen alakulhatnak a jogutód jövőbeli társasági adóalap módosító tételei.
