Az építőipar teljesítménye a 2017-es előzetes adatok szerint 30% felett nőtt, ami magasan túlszárnyalja a magyar gazdaság 4% körüli növekedési ütemét. Az előző évi bázisadatok alacsonyabb szintje mellett ebben nagy szerepet játszottak azok az új lakások áfája tekintetében hozott adózási könnyítések, amelyek az új lakás építések számának drasztikus emelkedéséhez vezettek. Melyek ezek a könnyítések, és hogyan hatottak az építőipari termelésre 2017-ben? Milyen hatással lesz az építőipar következő két évi alakulására, illetve az azt követő időszakra a kedvezmények 2020. január 1-jétől való megszűnése, és hogyan lehetne az ezzel kapcsolatos szélsőségeket kezelni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Négy évig kedvezményes az új lakások áfája
2016. január 1-jétől az új lakások áfája 27%-ról 5%-ra mérséklődött. A jelenlegi szabályozás szerint a lakások áfája 2019. december 31-éig kedvezményes, azt követően újra 27%-os adókulcsot kell alkalmazni.
Abban az esetben, ha egy magánépíttető valósít meg beruházást az ingatlanán oly módon, hogy a kivitelezési feladatokat nem egy generálkivitelező cég, hanem több vállalkozó végzi, akkor a beruházást az általános, 27%-os áfa terheli. Meghatározott esetekben azonban az építtető 5 millió forint értékben visszaigényelheti a nevére kiállított számlák áfatartalmát.
Ha nem a fenti jellegű magánberuházásról van szó, akkor egy kb. 18 millió forint nettó értékű új lakás a korábbi közel 23 millió forint helyett kevesebb mint 19 millió forintért vásárolható meg. Ehhez hasonlóan a magánberuházásban megvalósuló lakásépítés korábbi 23 millió forintos bruttó költsége is csaknem 18 millió forintra csökkenthető a maximum 5 millió forint értékű áfa visszaigénylésével. Eddig az összegig tehát hasonlóan alakul a kétfajta kedvezmény. Az ezt meghaladó értékű új lakás értékesítése esetén, melynek csak a viszonylag nagyvonalú méretkorlátozás szab határt, a megtakarítás mértéke már fokozatosan növekszik a magánberuházás fix áfa előnyével szemben.
Az építőipar 2017. évi szárnyalása természetesen több okra vezethető vissza, de az alacsony bázisértékek és a szintén nagyvonalú családi otthonteremtési kedvezmények mellett a fent említett adóelőnyök, az új lakások áfája is jelentős szerepet játszottak benne.
Drágulás és munkaerőhiány
Ezek a folyamatok mára oda vezettek, hogy az általánosan is egyre nagyobb munkaerőhiány az építőiparban már a munkák elvállalásának gyakori megtagadásához vezet, illetve ezzel párhuzamosan jelentős drágulás figyelhető meg a kereslet – kínálat ilyen mértékű aránytalansága mellett. Nem véletlen, hogy a kormányzat is kiemelten foglalkozik az építőipari ágazattal. Nemrég például egy 20 milliárd forint értékű támogatási keretet nyitott meg az építőipari cégek gépesítési beruházásainak segítésére, és ezáltal az akut munkaerőhiány mérséklésére.
De mi okozza ezt a jelenlegi túlfűtöttséget, ami jelenleg még az árak növekedésén keresztül sem mérséklődik?
Véleményem szerint ebben játszik jelentős szerepet a 2019. december 31-ei határidő a kedvezményes, 5%-os kulcs alkalmazására. Egy 20-50, esetleg 100 lakásos építkezést már ma sem lehet úgy elkezdeni, hogy a generálkivitelező biztos lehetne abban, hogy a kész lakások értékesítésére még 2019. december 31-éig sor kerül. Így a csaknem 20%-kal olcsóbb lakások száma hamarosan egy fix darabszámmá alakul, és a kereslet ennek többszörösét teszi majd ki, ami az árak egekbe szökését prognosztizálja.
Mi lehet a megoldás?
A kormányzat részéről hajlandóság mutatkozik a kedvezményes áfakulcs alkalmazása határidejének meghosszabbítására, de az erről szóló döntés ez év őszénél előbb nem várható. Ha ez a helyzet kezelhető is lesz addig valahogyan, érdemes lenne már most megalkotni azokat az átmeneti részletszabályokat, melyek az 5%-os kulcs 27%-ra emelése esetén érvényesek lesznek majd. Bár a 2015 végi – 2016 eleji ellenkező irányú átmenet során az előlegként vagy részszámlával már elszámolt teljesítések 27%-os áfájúak maradtak, és csak a 2016-os kifizetésekre lehetett a kedvezményes, 5%-os áfát alkalmazni, fordított esetben egyelőre csak reménykedni lehet, hogy az átmeneti részletszabályok analóg módon, de ezúttal az adózók szempontjából előnyösen alakulnak, azaz minden már megfizetett előleg és részletfizetés 5%-os áfával adózik majd. Ebben az esetben is különbséget jelenthet majd, hogy a felek bruttó vagy nettó elszámolásban egyeztek-e meg. Ezeknek a részletszabályoknak a mielőbbi megalkotásával már most enyhíteni lehetne a túlfűtöttségen.
Ha még ennél is nagyvonalúbb szabályozás születne, azaz a már megkezdett építkezések teljes időtartamára biztosítaná a kormányzat a kedvezményes áfakulcs alkalmazását, a helyzet szinte teljes normalizálódása is elérhető lenne, leszámítva azt, hogy a 2020. január 1. előtt szokatlanul sok építkezés venné egy-egy kapavágással a kezdetét. Ez viszont biztosítaná a 2020-21-es esztendők megfelelő építőipari volumenét is.
A fentiek megvalósulása esetén a 2019. év végi határidő meghosszabbítása már csak hab lenne a tortán, és ennek bejelentése sem volna többé annyira sürgős.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
