vevői készlet egyszerűsítési szabályMagyarországon a termelő vállalatoknak sok külföldi, többnyire másik EU tagállamban letelepedett beszállítója van, akik számára adózási szempontból kiemelten fontos lehet, hogy a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabályt alkalmazni tudják-e vagy sem. Jelen cikkemben a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket igyekszem megválaszolni.

Mit értünk vevői készlet fogalma alatt? 

A vevői készlet fogalmát az áfatörvény pontosan definiálja. Ez alapján „a vevői készlet a belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy az általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást – bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik.”

Magyarországi szempontból a vevői készlet tehát nem más, mint egy másik tagállambeli eladó magyarországi vevőnél (a vevő saját raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban) tárolt készlete, ahol a készletből történő lehívás és ezáltal a termékértékesítés a vevő döntése szerint valósul meg, valamint a lehívás időpontjáig a vevőnél tárolt áru tulajdonjoga az eladónál marad.

Mi a vevői készlet egyszerűsítési szabály lényege? 

A vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabály lényege úgy fogalmazható meg, hogy a másik tagállambeli eladónak a vevői készlet magyarországi fenntartása miatt nem kell Magyarországon adóalanyként regisztrálnia, és ezáltal nem kell a készlet-beszállítást saját áru bemozgatásaként jelentenie, valamint a későbbi készletértékesítést magyar általános forgalmi adó felszámításával értékesítenie. A két tranzakcióból egy lesz, mégpedig az eladó részéről egy közösségi adómentes értékesítés, a vevő részéről pedig egy közösségi beszerzés, amely a készletből történő lehívás napján teljesül.

Melyek a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazásának feltételei? 

A szabály alkalmazásának több feltétele is van, melyeknek együttesen kell teljesülniük. Fontos elöljáróban azt is leszögezni, hogy a feltételek együttes teljesülése esetén a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazható, de nem kötelező.

Az egyik legfontosabb, hogy ez a szabály csak az Európai Unió tagállamainak partnerei között értelmezhető. Amennyiben tehát egy harmadik országbeli eladó szeretne Magyarországon vevői készletet fenntartani, akkor az egyszerűsítési szabály nem alkalmazható, és az eladónak be kellene jelentkeznie adóalanyként Magyarországon. Itt szeretném azt is megjegyezni, hogy az egyszerűsítési szabály alkalmazása nincs uniós szinten kötelezően előírva, így vannak olyan tagállamok, köztük Magyarország is, amelyek alkalmazzák, míg más tagállamok nem.

A másik fontos feltétel, amelyet a vevői készlet definíciója is tartalmaz, hogy a készletet a vevő saját raktárában vagy az általa bérelt raktárban kell tárolni. Az eladó által bérelt raktár tehát nem elegendő a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazásához. Szintén kiolvasható a vevői készlet definícióból az a feltétel is, hogy a vevői készletnek az eladó tulajdonában kell lennie.

További feltétele a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazásának, hogy a vevőnek belföldön nyilvántartásba vett olyan adóalanynak kell lennie, aki nem speciális jogállású, ily módon alkalmas az egyszerűsítési szabály miatt nála keletkező adófizetési kötelezettség teljesítésére. Végül, de nem utolsó sorban a feltételek között szerepel az is, hogy az eladó a vevői készletről történő értékesítéssel összefüggésben ne legyen belföldön nyilvántartásba véve.

Mit jelent az „összefüggés” a vevői készletre történő értékesítésnél?

A feltételek közül talán a legutóbbi az, amelyik egy kicsit bővebb magyarázatra szorul, hiszen az emberek többsége e feltétel hallatán rögtön visszakérdez, hogy hogyan kell érteni az „ezzel összefüggésben” kifejezést, illetve, hogy ha az eladó már egy korábbi ügylete kapcsán bejelentkezett Magyarországon, akkor az kizárja-e a vevői készlet egyszerűsítési szabály alkalmazását.

Alapvetően azt lehet mondani, hogy ha az eladó már regisztrálva van Magyarországon, akkor meg kell vizsgálni, hogy a tervezett, vevői készletre történő termékértékesítése mennyire kapcsolódik a korábbi, a regisztrációt megalapozó ügyletéhez. Ha a regisztrációra nem is termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás miatt volt szükség, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a fenti feltétel teljesülni fog, vagyis az eladót nem ezzel összefüggésben vették nyilvántartásba. Ha azonban a regisztráció alapját termékértékesítés szolgáltatta, akkor nem ilyen egyszerű a helyzet. Ebben az esetben további vizsgálódás szükséges annak eldöntéséhez, hogy mennyire áll egymással szoros kapcsolatban a korábbi termékértékesítés és az újabb, vevői készletre történő értékesítés. Véleményünk szerint – és ezt az adóhatóság is megerősítette egy 2017-es adózási kérdésében –, amennyiben az értékesített termékek, az értékesítés módja, valamint a vevő személye különböznek, akkor a termékértékesítések nem állnak egymással szoros kapcsolatban.

Megjegyezzük, hogy az adóhatóság fenti adózási kérdésben kifejtett álláspontja szerint a vevői készlet alkalmazását az sem zárja ki, hogy ha a regisztrált eladó az új vevői készletes termékek esetében a magyar adószáma alatt már teljesített termékértékesítést, mivel a regisztrációra nem ezen termékek vonatkozásában került sor.

 

Egyszerűsítési szabály a gyakorlatban

A vevői készlet egyszerűsítési szabály megértése végett nézzünk egy egyszerű példát.

„A” cég a közösség másik tagállamában letelepedett cég, amely adóalanyként korábban Magyarországon bejelentkezett, belföldi ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatások magánszemélyeknek történő nyújtása végett. „A” a közeljövőben tervezi, hogy autóalkatrészeket fog értékesíteni Magyarországra egy magyar autóipari cégnek (a továbbiakban „B”). „B”-nek folyamatosan szüksége van az alkatrészekre, így a felek egy magyarországi raktárkészletben gondolkodnak. „B” nem rendelkezik elegendő raktárkapacitással, ezért egy közeli logisztikai szolgáltatót (a továbbiakban „C”) ajánl „A”-nak. „C” és „A” megkötik a szerződést. „A” logisztikai szolgáltatást fog igénybe venni „C”-től, melynek része a raktározás is, és az áruk mindaddig „A” tulajdonát képezik, ameddig azokat „B” nem hívja le.

Kérdés, hogy a fenti esetben alkalmazható-e a vevői készlet egyszerűsítési szabály? A válasz az, hogy nem, mégpedig azért nem, mert a raktár, amelyben „A” készletét tárolják, nem „B” által tulajdonolt és nem „B” által bérelt raktár. Amennyiben ez a feltétel változna, akkor az egyszerűsítési szabály alkalmazható lenne.

Amennyiben az Ön külföldi cége egy magyarországi partner beszállítójaként magyarországi raktárkészletben gondolkodik, mindenképpen tanulmányozza át a vevői készlettel kapcsolatos adótervezési lehetőségeket. Írjon nekünk, és szakértőink segítenek Önnek eligazodni a vevői készlettel kapcsolatos szabályokban!

 

Cseri Zoltán
manager
+3618873747
zoltan.cseri@wtsklient.hu