A vállalkozások működésének finanszírozását saját tőkéjük biztosítja. A saját tőke több elemből áll és nagysága, valamint összetétele fontos információt szolgáltat a vállalkozás vagyoni helyzetéről. A saját tőke alakulása a tulajdonosok részéről folyamatos ellenőrzést és szükség esetén intézkedéseket is igényel.
Jegyzett tőke, a saját tőke egyik alapeleme
A saját tőke elemei közül a jegyzett tőke (törzstőke) a működés finanszírozásának egyik alapeleme. Amennyiben a befizetése nem történik meg, a mérlegben külön soron kerül kimutatásra: ez a jegyzett, de be nem fizetett tőke.
A jegyzett tőke kötelezően előírt minimum összege bizonyos gazdasági formák esetében törvényileg szabályozott, meghatározásakor továbbá tekintettel kell lenni egyéb tőkeelemek várható nagyságrendjére is. A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) ugyanis fontos előírásokat tartalmaz azokról az intézkedésekről, amelyek korlátolt felelősségű társaságok esetében akkor szükségesek, ha a saját tőke a jegyzett tőkéhez viszonyítva csökken. Eszerint az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy:
- a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
- ha a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
- ha a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette;
- vagy ha vagyona tartozásait nem fedezi.
Ezekben az esetekben a tagoknak pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról kell határozniuk. Mindezek hiányában pedig a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Amennyiben ez nem történik meg, a törzstőkét le kell szállítani.
Tartalékok
Tőkevesztés esetén a pótbefizetés formájában történő tőkepótlás összegét a lekötött tartalék növekedéseként kell kimutatni. A pótbefizetés szabályozását a társasági szerződés tartalmazza. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni.
A tulajdonosok dönthetnek arról is, hogy a tőkét tőketartalék növelésével rendezik, ebben az esetben a jegyzett tőke emelése is szükséges, az összeget pedig a vonatkozó tagi határozatban foglaltak alapján a cégbíróság bejegyzi. A tőketartalékba helyezett összeget a későbbiekben tőkeleszállítás vagy tőke átrendezés útján lehet csökkenteni – tőkeleszállítás esetén tekintettel kell lenni arra, hogy minden tőkeelem arányosan csökken. A tőketartalék összege szükség esetén átvezethető a felhalmozódott negatív eredménytartalék ellentételezésére is.
A saját tőke további elemei közül az eredménytartalék az előző évek felhalmozott eredményét mutatja, amely a saját tőke megfelelő nagysága és egyéb feltételek teljesülése esetén osztalékként kifizethető, illetve felhasználható a jegyzett tőke emelésére is.
Az értékelési tartalék eszközök piaci értéken való értékelési különbözetét (értékhelyesbítés értékelési tartaléka), illetve valós értéken való értékelés értékelési tartalékát foglalja magába. Alkalmazása minden esetben könyvvizsgálói közreműködést jelent a vállalkozások számára.
Adózott eredmény
A saját tőke tartalmazza a vállalkozás tárgyévi adózott eredményét is, amely a szükséges feltételek fennállása esetén a tulajdonosok részére osztalékként kifizethető.
A működés finanszírozásának módját, a saját tőke elemeit és azok összegét célszerű a vállalkozás megalapításakor meghatározni, illetve a működés során a törvényi lehetőségek figyelembevételével módosítani. Megfelelő intézkedésekkel biztosítható a saját tőke optimális összetétele, amely megfelel a törvényi szabályozásnak, a tulajdonosi érdekeknek és biztosítja a hitelezők védelmét. Ha a tervezésben szakértőre lenne szüksége, forduljon bizalommal a WTS Klient számviteli tanácsadóihoz!
