Július 8-án lép életbe Magyarországon a 2020. évi LXVI. törvény, amely szerint többé nem kell illetéket fizetni a testvérek közötti vagyonmozgás után. A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 16-i ülésnapján fogadta el és június 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 2020/150. számában. Az új szabály éppúgy vonatkozik a testvérek közötti ajándékozásra, mint a testvérek közötti öröklésre.
Mit jelent a testvérek közötti vagyonmozgás?
A testvérek közötti vagyonmozgás illetékmentességének bevezetésével a következő szabályokkal egészül ki az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.):
- Mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.
- Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék.
Mi a jelenlegi szabályozás a családon belüli vagyonmozgásra?
A hatályos szabályozás szerint
- mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) közötti vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzése, valamint
- mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik.
Ezeken felül – értékhatártól függetlenül – mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.
A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a módosítás – a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül – kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére és ajándékozására is.
A módosítás értelmében az illetékmentességet érvényesítő vagyonszerzők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a testvér által illetékmentesen megszerzett ajándékot az állami adóhatóság felé nem kell bejelenteni.
Ki számít testvérnek?
A testvérek közötti vagyonmozgás illetékmentességét bevezető törvénymódosítás nyomán az Itv-be bekerült a testvér pontos definíciója is. Eszerint testvérnek minősül „az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).” Testvérnek kell tehát tekinteni az „édes” testvéren kívül azt is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (vagyis a féltestvért és az örökbefogadáson alapuló testvért is).
A testvérek közötti vagyonmozgás új szabályait a július 8-án még folyamatban lévő, az adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
A kedvezően módosult illetékszabályok alkalmazásánál felmerülhet a kérdés, hogy a Magyarországon élő, és dolgozó expat kollégák esetében a fenti módosítás milyen hatással járhat. Kérdés esetén az expat szolgáltatások nyújtására specializálódott kollégáink szívesen adnak támogatást.
