A külföldi és a magyar kiskereskedelmi láncok is vesztesei lehetnek annak a törvényjavaslatnak, amelyet december 13-án nyújtott be a kormány a Magyar Országgyűlésnek, és időközben el is fogadtak. A 17882. számú törvényjavaslat két törvényt módosít: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényt és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt.
Kiskereskedelmi láncok és a kiskereskedelmi különadó
A kiskereskedelmi adót a 2020. május 1-jétől június 9-éig hatályban lévő 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet vezette be, majd az a Kiskereskedelmi adóról szóló törvény kihirdetésével törvényi szintre emelkedett. A NAV által kiadott tájékoztató szerint a Magyarországon gazdasági célból nem letelepedett külföldi jogalanyok is lehetnek a kiskereskedelmi adó alanyai, ha kiskereskedelmi tevékenységet végeznek és a terméket belföldön, közvetlenül, vagyis nem fióktelepen keresztül adják át a vevőjüknek. Ilyen lehet például a csomagküldéssel vagy az internetes kereskedelemmel megvalósuló kiskereskedelmi tevékenység.
Adóalap és adómérték
A kiskereskedelmi adót a kiskereskedelmi tevékenységből elért nettó árbevétel utáni adóalapra vetítve kell kiszámolni, mértéke sávosan progresszív.
Az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.
A kiskereskedelmi különadó emelése
2022. február 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely a 100 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek esetében 2,5%-ról 2,7%-ra emeli a kiskereskedelmi különadót.
Mivel a kiskereskedelmi adó emelése egyes adózók esetén az adóév közben lép hatályba, a magasabb adómérték csak arra az időszakra vonatkozik, ami a mértékemelés hatálybalépésének napját követi. A két adórész meghatározására az elfogadott törvényjavaslat alternatívát ad az adóalany számára. Az egyik megoldás időarányos adómegállapítást fogalmaz meg, kisebb adminisztrációval jár, egyszerűbb, a másik pedig a módosítás hatálybalépése napjáig keletkezett adóalap kimutatását igényli, ezért könyvviteli zárlatot tételez fel.
Új fogalom a jogszabályban: az élelmiszermentés
Az élelmiszerláncról szóló törvény módosításának célja a javaslat szerint az élelmiszerpazarlás megelőzése és az élelmiszerhulladék csökkentése azáltal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé teszi a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére.
Ennek alapján 2022. februártól a kereskedők kötelesek az élelmiszereket a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan létrejövő, állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ (ÉMK) részére felajánlani. A kötelezettség a 100 milliárd forint éves bevételt meghaladó, napi cikkeket árusító kereskedőkre vonatkozik, tehát a megcélzott gazdasági szereplők főleg a külföldi kiskereskedelmi láncok.
A 100 milliárd forint alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők, valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében a felajánlás önkéntes.
A vállalkozásoknak bizony nem könnyű az év végén hozott adójogszabály-változások sűrűjében kiigazodni. Ha szakértőre lenne szüksége annak megítélésében, hogy az Ön cégét hogyan érinti az élelmiszermentés bevezetése és a kiskereskedelmi különadó emelése, illetve, hogy milyen kötelezettségei keletkeznek így a már esetlegesen eddig is fennálló élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésén túl, forduljon hozzánk bizalommal!
