Ügyfeleink számtalanszor fordulnak hozzánk olyan, a számlakiállítás követelményeire vonatkozó kérdésekkel, mint például, hogy hogyan is kell helyesen kiállítani a vevőknek a számlákat, miket kell a számláknak feltétlenül tartalmazniuk, vagy milyen előírásoknak kell eleget tenni, hogy a jogszabályoknak megfelelően járjanak el. Egy korábbi cikkünkben a számla adattartalmára vonatkozó előírásokat összegeztük, most a teljesítés dátumára, valamint az árfolyamra vonatkozó szabályozásokat vizsgáljuk meg.
A teljesítés időpontjának meghatározása
A számlakiállítás során felmerülő egyik leggyakoribb kérdés, hogy milyen teljesítési dátum szerepeljen a számlán. Amennyiben a teljesítés dátuma eltér a számla keltétől, azt kötelező tartalmi elemként fel kell tüntetni a bizonylaton. A helyes időpont megjelölése amiatt fontos, mert (amennyiben a törvény másként nem rendelkezik) ez alapján állapítható meg, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség. Az általános szabályok szerint a teljesítés dátuma az az időpont, amikor az ügylet (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) megvalósul. Ettől eltérően kell eljárni előlegszámla kiállításakor, mert ekkor még termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás nem történt. Ilyen esetekben a teljesítés dátuma az ellenérték kézhezvételének, jóváírásának időpontjával egyezik meg.
Számlakiállítás időszakos elszámolású ügyleteknél
Amennyiben a felek időszakos elszámolásban állapodnak meg, vagyis egyben van kiszámlázva például az egy hónapban vagy negyedévben teljesített minden ügylet, akkor a számlakiállítás szabályai szerint a teljesítés dátuma alapesetben az elszámolási időszak utolsó napja. Az áfatörvény azonban tartalmaz ettől eltérő rendelkezéseket, amelyeket figyelembe kell venni. Ezekben az esetekben a számlakiállítás szabályai a következők:
- Amennyiben a fizetési határidő megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, a teljesítés dátuma megegyezik a számla keltével.
- Amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követően van, de még 60 napon belül, akkor a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel.
- Amennyiben a fizetési határidő az elszámolási időszak utolsó napját követően 60 napon túl van, akkor a teljesítés dátuma az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.
Nézzük konkrét példákon keresztül, hogy mit is jelentenek a fent leírtak és hogyan határozhatjuk meg a teljesítési dátumot a különböző esetekben:
Honnan jön a devizás számlák árfolyama?
Egy másik gyakori kérdés a számlakiállítás vonatkozásában a devizás számlákhoz kapcsolódik. Devizás számlák esetében kötelező feltüntetni az áfa értékét forintban, ehhez azonban nem mindegy, hogy milyen árfolyamot használunk. A teljesítés megállapításához hasonlóan itt is különbséget kell tenni időszakos elszámolású és eseti jellegű ügyletek közt. Abban az esetben, ha időszakos elszámolású termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van szó, az árfolyamot a számla kelte szerint kell meghatározni, minden más alkalommal a teljesítés dátuma szerint.
Miután az időpontot megállapítottuk, az alkalmazandó árfolyamot a választott belföldi hitelintézet deviza eladási árfolyamán, vagy amennyiben a társaság úgy döntött, hogy az MNB által közzétett árfolyamot használja, és erről az adóhatóságnak bejelentést tett, az alapján kell meghatározni. Előfordulhat, hogy nincs arra a napra kiadott hivatalos árfolyam (például ünnepnapra, hétvégére esik, vagy nem jött még ki a napi érték), a számlakiállítás szabályai szerint ilyen esetekben az utolsó érvényes árfolyamot kell használni.
A WTS Klient könyvelői több mint húsz éves tapasztalattal rendelkeznek a legkülönfélébb ügyletekre vonatkozó számlák könyvelésében, és a lehető legjobban felkészülten képesek megválaszolni ügyfeleinknek a számlakiállítás kapcsán felmerülő kérdéseket. Várjuk jelentkezését, ha megbízható és az Ön vállalatának igényeire szabott megoldásokat nyújtó könyvelő csapatot keres vagy akár akkor is, ha már ügyfelünk, és elakad a számlakiállítás során!
