2024. július 3.

Tárgyi eszközök a számvitelben

Minden, amit az eszközök kezeléséről és nyilvántartásáról tudni érdemes

tárgyi eszközök

Egy vállalat életében számtalan különféle beszerzés és értékesítés történik, legyen szó szolgáltatásról, termékről vagy eszközről. Ezeket a beszerzéseket a vállalat könyveiben mind különféleképp kell kezelni, úgy, hogy folyamatosan megfeleljenek a jogszabályoknak és kövessék az aktuális változásokat. Cikkünk azt foglalja össze, hogy mi mindenre kell odafigyelni a tárgyi eszközök kapcsán.

Mi is az a tárgyi eszköz?

Tárgyi eszköznek minősülnek azok az eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás tevékenységét szolgálják, és több mint egy éven keresztül a vállalkozás vagyonában maradnak. Ilyenkor az egyéb beszerzésekkel ellentétben nem közvetlenül költségként kerülnek be a könyvekbe, hanem beruházásként. A tárgyi eszközök beszerzésének egy speciális esete, amikor a beszerzésre a korábban képzett fejlesztési tartalékot használja fel a vállalat, erre egy korábbi cikkünk részletesen is kitér. Amikor az eszközt ténylegesen használatba veszik, megtörténik az aktiválása, és ettől az időponttól kezdődik meg az eszköz értékcsökkenésének elszámolása, amellyel a költség bekerül a könyvekbe.

Az eszközök értékcsökkenése

A számviteli törvény úgy határozza meg, hogy a tárgyi eszközök hasznos élettartamának végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az adott eszköz tehát költségként ezekre az évekre elosztva, ilyen arányban fog bekerülni a könyvekbe. Ez alól kivételt képeznek a kis értékű, 200 000 forint egyedi érték alatti tárgyi eszközök, amelyek a használatbavételkor egy összegben elszámolhatóak. Emellett előfordulhat olyan eset, hogy az eszközre terven felüli értékcsökkenést szükséges elszámolni, mivel könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci értéke, vagy feleslegessé válik, megrongálódik, megsemmisül.

Fontos kiemelni, hogy különbséget kell tenni a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés között. A társasági adó számítása során, az arra vonatkozó törvényben szereplő leírási kulcsokat kell használni az értékcsökkenés kiszámításához, amellyel az adóalapunkat csökkenthetjük, ezzel egyidőben azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel pedig meg kell növelnünk. Amennyiben a vállalat halasztott adó kimutatását választotta, a számviteli és a társasági adótörvény eltéréséből adódó értékcsökkenési különbözet hatással lesz a halasztott adója összegére is (ld. a témával foglalkozó összeállításunk 1. példáját).

Tárgyi eszközök alátámasztása

A számviteli törvény előírja, hogy a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. Amennyiben a vállalat tárgyi eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, az adatok valódiságáról leltározással köteles meggyőződni és meghatározott időközönként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel alátámasztani. Abban az esetben, ha nem vezet mennyiségi nyilvántartást, ezt az év végi leltározás részeként évente kell megtennie.

Tárgyi eszközök kivezetése a könyvekből

A tárgyi eszközök, akár, ha már teljes mértékben el is számoltuk rájuk az értékcsökkenést és értékük nulla, nem tűnnek el a vállalat könyveiből, egészen addig, amíg kivezetésre nem kerülnek. Ilyen eset lehet, ha az adott eszközök rendeltetésének megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok, megsemmisültek, hiányoznak, selejtezve, vagy értékesítve lettek. Ezt minden esetben megfelelően dokumentálni kell, például selejtezés esetén ilyen dokumentumnak minősül a selejtezési jegyzőkönyv.

Abban az esetben, ha értékesítjük az eszközt, számviteli szempontból meg kell vizsgálni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét. Egyéb bevételként kell kimutatni az értékesítésből származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. Ezzel szemben egyéb ráfordítások közt kell szerepeltetni a különbözetet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. Voltaképpen ez azt jelenti, hogy nettó módon kell elszámolni az értékesítést.

Mivel a tárgyi eszközök sok esetben hosszú évekig kísérik egy cég működését, érdemes már az elejétől kezdve odafigyelni rá, hogy számvitelileg helyesen legyenek kezelve és nyilvántartva. A WTS Klient könyvelési üzletágának munkatársai több mint 25 éves tapasztalattal a hátuk mögött szívesen segítenek ügyfeleinknek a témában felmerülő kérdések megválaszolásával.

Lépjen velünk kapcsolatba!

Amennyiben bármilyen kérdése vagy megjegyzése van a WTS Klienttel, illetve szakmai anyagainkkal kapcsolatban, töltse ki rövid kapcsolatfelvételi űrlapunkat és hamarosan keresni fogjuk Önt.